Kísérleti erdőkezelés indult a tölgyesek állapotának javítására
A sík- és dombvidéki tölgyerdők könnyen elérhető, nagy értékű faanyagot biztosítottak, amelyet az emberiség úgy használt, hogy nem számolt a következményekkel - írja a közlemény.
A tölgyesek az erdőgazdálkodás következtében ma egykorúak, ezért állatviláguk is elszegényedett. Bár ezek az erdők a kívülálló szemében rendezettnek tűnnek, a természetes, egészséges erdő nem ilyen. A biológiai sokszínűséghez szükség van a fiatal, az öreg és a holt fára, a megfelelő cserjeszintre, a gyökértányérokra, az odúkra, az erdei tócsákra. Ezek együtt értékes állat- és növényfajoknak nyújtanak menedéket.
A WWF Magyarország most ezen állapotok visszaállítására tesz kísérletet a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken, összesen 1500 hektáron. A húsz mintaterület a Bükki, a Balaton-felvidéki és a Duna-Ipoly Nemzeti Park működési területén található. A kezelés során az erdőkben fák kivágásával vagy kiszárításával "lékeket" alakítanak ki, hogy a fény érje a talajszintet, így felnőhetnek a csemeték és kialakulhat a cserjeszint. A holt fára is nagy szükség van: az erdei madárfajok kétharmada odúhoz kötött, ezeket a harkályfajok többnyire letört ágak helyén ácsolják. Az ugyancsak a holt fában fejlődő ragadozó rovarfajok képesek az erdészeti kártevők túlszaporodásának megállítására is. Egyes fajok a levált kéreg mögött költenek, ugyanott élőhelyet találnak denevérfajok is.
Bódis Pál, a WWF Magyarország erdővédelmi projektvezetője elmondta, hogy a Life4Oak Forests programban a mintaterületeken olyan erdőművelési és élőhelykezelési eljárásokat alkalmaznak, amelyek elősegítik az erdők szerkezetének összetettebbé válását és a fajgazdagság gyarapodását. Hozzátette: egyes területeken az idegenhonos, intenzíven terjedő növényfajokat, az akácot, a bálvány- és az ostorfát is visszaszorítják. Bódis Pál kifejtette: a cél a tapasztalatok alapján kiindulási alap teremtése ahhoz, hogy tölgyerdeink természetesebbé váljanak.
A Life4Oak Forests című projekt tíz évig tart, a LIFE Nature programban, az Európai Unió támogatásával és a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg.
MTI
A tölgyesek az erdőgazdálkodás következtében ma egykorúak, ezért állatviláguk is elszegényedett. Bár ezek az erdők a kívülálló szemében rendezettnek tűnnek, a természetes, egészséges erdő nem ilyen. A biológiai sokszínűséghez szükség van a fiatal, az öreg és a holt fára, a megfelelő cserjeszintre, a gyökértányérokra, az odúkra, az erdei tócsákra. Ezek együtt értékes állat- és növényfajoknak nyújtanak menedéket.
A WWF Magyarország most ezen állapotok visszaállítására tesz kísérletet a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken, összesen 1500 hektáron. A húsz mintaterület a Bükki, a Balaton-felvidéki és a Duna-Ipoly Nemzeti Park működési területén található. A kezelés során az erdőkben fák kivágásával vagy kiszárításával "lékeket" alakítanak ki, hogy a fény érje a talajszintet, így felnőhetnek a csemeték és kialakulhat a cserjeszint. A holt fára is nagy szükség van: az erdei madárfajok kétharmada odúhoz kötött, ezeket a harkályfajok többnyire letört ágak helyén ácsolják. Az ugyancsak a holt fában fejlődő ragadozó rovarfajok képesek az erdészeti kártevők túlszaporodásának megállítására is. Egyes fajok a levált kéreg mögött költenek, ugyanott élőhelyet találnak denevérfajok is.
Bódis Pál, a WWF Magyarország erdővédelmi projektvezetője elmondta, hogy a Life4Oak Forests programban a mintaterületeken olyan erdőművelési és élőhelykezelési eljárásokat alkalmaznak, amelyek elősegítik az erdők szerkezetének összetettebbé válását és a fajgazdagság gyarapodását. Hozzátette: egyes területeken az idegenhonos, intenzíven terjedő növényfajokat, az akácot, a bálvány- és az ostorfát is visszaszorítják. Bódis Pál kifejtette: a cél a tapasztalatok alapján kiindulási alap teremtése ahhoz, hogy tölgyerdeink természetesebbé váljanak.
A Life4Oak Forests című projekt tíz évig tart, a LIFE Nature programban, az Európai Unió támogatásával és a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg.
MTI
Hozzászólások