Miért borítja még mindig szőr az emberek testét?
A szőrzet egyfajta mozgásérzékelő funkciót tölt be, figyelmeztet minket a rovarokra, mint például a poloskákra még mielőtt megcsípnének.
Az emberi testszőrzet a mai kor modern emberének talán haszontalannak tűnhet, azonban tudósok szerint segíthet a paraziták észlelésében, valamint valószínűsíthető, hogy női felmenőink bogártól mentes férfiakat részesítettek előnyben, így a szőrösebb egyéneket választották párul.
A mai ember viszonylag szőrtelennek tűnik majomszerű őseinkhez képest, azonban a bőrünkön levő szőrtüszők sűrűsége megegyezik egy emberméretű majoméval. A testünket fedő lágy szőr, - mely a vastag szőr helyén nőtt - a dús szőrű elődeink evolúciós hagyatéka.
A tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy ez a finom, lágy szőr tulajdonképpen igencsak hasznos: a szőrösebb emberek ugyanis könnyebben észlelik a bogarakat, mint például a poloskát, kullancsot vagy a bolhát.
„Egy kutatócsoportot vezetek, mely a vérszívó rovarok biológiáját vizsgálja”- mondta Michael Siva kutató, aki evolúciós ökológus az angol University of Sheffielden. „A célunk az, hogy megtaláljuk ezen kártevők hatásos kontrollálásának módját, hogy a rovarok által terjesztett betegségek megelőzhetővé váljanak.”
A kutatók 29 egyetemi hallgatót választottak önkéntesnek a Facebookon keresztül, akiknek a kísérlet során leborotválták a szőrt az egyik karjukról. A tudósok azt tesztelték, hogy mennyi időbe telik az önkénteseknek, hogy a borotvált és borotválatlan karjukon észrevegyék a kezükre helyezett poloskákat, valamint azt is vizsgálták, hogy mennyi idő alatt találnak maguknak a paraziták élősködésre alkalmas helyet.
A kutatók arra jutottak, hogy a testszőrzet lényeges szerepet játszik abban, hogy az ember milyen könnyen képes a poloskákat észlelni, hiszen a kísérlet résztvevői a szőrös, borotválatlan karjukon gyorsabban észrevették a bogarakat, mint a borotvált karjukon, tehát a szőrzet egyfajta mozgásérzékelő funkcióval bír. A szőrzet továbbá meghosszabbította az időtartamot a paraziták számára, míg megfelelő helyet találtak az élősködéshez, feltehetőleg azért, mert a szőrzet akadályozta őket a mozgásban.
A férfiak könnyebben észlelték a parazitákat- magasabb tesztoszteron szintjüknek köszönhetően a férfiak genetikailag szőrösebbek a nőknél. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nők nagyobb eséllyel esnek a csípések áldozatának – a vérszívó rovarok leginkább a viszonylag szőrtelen területeken támadnak, mint például a bokán.
Habár a kutatók kiemelték, hogy ők nem azt mondják, hogy a női és férfi szőrzet közti eltérés a paraziták miatt alakult így, hanem azt latolgatják, hogy az evolúciós múltunkban a nők sokkal inkább a kevesebb parazitával rendelkező – tehát a szőrösebb - férfiakat választották párul.
Hozzászólások