Régen veszélyesnek ítélt, ma már teljesen biztonságos dolgok

A levélírást, a bélyegnyalást, a nyilvános vécéket, de a lila színt is károsnak ítélték meg a múltban. Mind keveredtünk már olyan szituációba, például egy idősebb személlyel, amelyben meg akartak győzni minket arról, hogy valami, amit csinálunk veszélyes, ám mi jól tudtuk, hogy az adott dolog nagyon is, hogy biztonságos.

Ennek a véleménykülönbségnek az oka az, hogy régen, akár sok dolgot veszélyesnek ítéltek a szakemberek, ám a világ változott, a tudomány fejlődött, ezért az új kutatások bebizonyították, hogy egyik-másik károsnak ítélt dolog, valójában ártalmatlan.

A levélírás: Egy 1898-ban megjelent cikkben a levélírás veszélyeit taglalták. Felhívták a figyelmet például arra, hogy a gondtalan levélírás a legrosszabb, ami az emberrel történhet, főleg akkor, ha az illető fiatal lány.

Hol van Waldo? és ehhez hasonló gyerekkönyvek: Hatalmas felháborodást keltett az, hogy a Waldo könyvekben egy kisgyerek fedetlen keblet talált Waldo helyett. A mell miatt betiltották a könyvet, de nem ez volt az egyetlen gyerekkönyv, ami erre a sorsra jutott.

Tea: A XIX. században hatalmas visszhangot kapott az a hír, hogy egy ír nő belehalt a teaivásba. A tragédia után hosszú könyveket írtak a tea veszélyeiről, de szerencsére ma már tudjuk, hogy a tea ártalmatlan ital.

Táncolás: 1926-ban jelent meg egy cikk, ami arról számolt be, hogy egy lány meghalt egy Charleston táncolás után. A cikkben megszólalt az áldozat orvosa, aki azt állította, hogy a lány vesztét az extrém megerőltetés okozta, majd hozzátette, hogy ez kifejezetten veszélyes a fiatal hölgyekre.

Nem ez volt azonban az egyetlen eset, amikor az emberek féltek a táncolástól. Napjainkban már nem tartanak olyan sokan a tánctól, de még mindig akadnak, akik kapcsolatot látnak a promiszkuitás és a tánc között. Néhány iskola például betiltotta a sulitáncokat.

Túl közel ülni a tévéhez: Mind hallottuk gyerekkorunkban, de sokszor még ma is, hogy ne üljünk olyan közel a tévéhez, mert a készülék kisugárzása rombolja az egészséget. Emiatt ma már nem kell aggódnunk, bár az igaz, hogy a szemünk elfárad, ha túl sokáig meredünk a képernyőre, de ez a telefonra is igaz. Dungeons and Dragons: Öngyilkosságokkal és gyilkosságokkal hozták összefüggésbe a játékot még a nyolcvanas években. Állítólag szekták és boszorkányság is szerepelt benne.

A légkondi: A húszas-harmincas években kifejezetten halálosnak tartották a légkondicionálókat, amik abban az időben kaptak főszerepet. Ma már tudjuk, hogy a légkondinak lehetnek káros hatásai, de nem öl meg.

Versenysportok (lányoknak): A húszas években terjedt el az a nézet, hogy a lányoknak nem szabad versenyszerűen sportolniuk, ha meg akarnak házasodni, mert ez a férfiak számára kicsit sem vonzó, ugyanis úgy gondolják, hogy a versenysportoló lányok hamar elhasználódnak.

Megfogni a kapaszkodót a tömegközlekedési eszközökön: A tízes években mindenhol baktériumok lestek az áldozataikra, főleg a hölgyekre, ám a kapaszkodók nem is a baktériumok miatt voltak veszélyesek a nőkre, hanem azért, mert nekik nincsenek olyan erős vállizmaik, mint a férfiaknak, ezért a hölgyek számra egészségtelen volt megkapaszkodni a buszokon.

A lila szín: A korai 1900-as években senki sem használt lila színt, ugyanis 1903-ban a Boston Globe lehozott egy cikket, ami arról szólt, hogy milyen színek képesek megőrjíteni az embereket. A legveszélyesebbnek a lilát és a vöröset ítélték. Ma már az a nézet terjedt el, hogy a lila megnyugtatja az idegrendszert.

Nyilvános vécék: A múltban azt gondolták az emberek, hogy szexuális úton terjedő betegségeket szedhetnek össze a nyilvános vécékben. Persze azt napjainkban sem állítjuk, hogy a nyilvános vécék tiszták, de az is tény, hogy rengeteg más, rettenetesen koszos dolog van a környezetünkben. A paradicsom: Ha rosszul párosítjuk, akkor a paradicsom halálos lehet, legalábbis sokáig ezt gondolták az emberek, amikor néhány európai arisztokrata belehalt a fogyasztásába. Később kiderült, hogy a paradicsom önmagában nem veszélyes.

Bélyegnyalás: 1916-ban a New York Times jelentette meg azt a cikket, amely a bélyegnyalás veszélyeire hívta fel a figyelmet, ugyanis akkoriban úgy gondolták, hogy a bélyegnyalással veszélyes baktériumok juthattak az emberek szervezetébe. Négy évvel később megcáfolták ezt a feltételezést, ám állítólag voltak, akik tényleg belehaltak a bélyegnyaldosásba.

Ruhák: Régen néhány orvos úgy gondolta, hogy a ruhák veszélyesek az emberi életre, mert szerintük az lett volna a legegészségesebb, ha meztelenül mászkálunk. Az orvosok meg voltak arról győződve, hogy a ruhák, főleg a pamut, miatt a bőr képtelen lélegezni.

Rágó: Biztos, hogy mind hallottuk már azt a figyelmeztetést, hogy ne nyeljük le a rágót, mert 7 évig a gyomrunkban fog maradni. Ez remek módszer arra, hogy leszoktassuk a gyereket a rágó lenyelésről, ám valójában ma már tudjuk, hogy a rágó nem bomlik le, de áthalad az emésztőrendszeren, tehát nem marad a gyomorban.

(Forrás: bizzarium.com)