A spanyol állami múzeumok eltávolítják az emberi maradványokat kiállításaikról
A spanyol állami múzeumok eltávolítják kiállításaikról az emberi maradványokat, miután a kulturális minisztérium kötelezettségvállalási levelet adott ki azok etikus kezelésről.
A szaktárca szerint a döntés összhangban van a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) etikai kódexében foglaltakkal, miszerint az elmúlt években a múzeumi gyűjtemények fejlődésével megváltozott az emberi maradványokkal kapcsolatos értelmezés is.
A 16 spanyol állami múzeumot érintő előírás szerint az emberi maradványokat "tisztelettel és méltósággal, valamint a származási közösségek, etnikai vagy vallási csoportok érdekeinek és meggyőződésének megfelelően" kell tárolni és kezelni. A minisztérium becslése szerint ezekben a múzeumokban mintegy 15 ezer emberi maradványt őriznek mumifikált testektől kezdve csonttöredékekig, többségük azonban most sem a kiállítórétben, hanem raktárokban található, és csak a kutatók számára hozzáférhetők. A legjelentősebb gyűjtemény az Országos Antropológiai Múzeumé, amelyben több mint négyezer leltározott emberi maradványt őriznek.
"A gyűjteményekben elfoglalt helyzetük egyedülálló, hiszen nem egyszerűen kulturális értékek, hanem egy elhunyt ember maradványai, és méltósággal és tisztelettel kell bánni velük" - olvasható a múzeum közleményében, amelyben a minisztériumi döntésre reagált.
A madridi Nemzeti Régészeti Múzeum is eltávolította a kiállítótérből a híres, úgynevezett guanche múmiát, amelyet az elmúlt tíz évben láthattak a látogatók.
A körülbelül 900 évesre becsült maradvány a Tenerife szigetén található Herques-szakadék egyik barlangjából került elő a 18. század második felében. A kasztíliai korona hódításáig a guanche nép lakta a szigetet.
Ahogy José Viera y Clavijo történész és biológus leírta, 1763-1764-ben fedezték fel azt a barlangot, amelyben "nem kevesebb, mint ezer múmiát" találtak "kitűnően varrott bőrökbe csomagolva".
Tenerife vezetése szerint a múmiát vissza kell szállítani a szigetre, és "megengedhetetlennek" tartja, hogy egy raktárba kerüljön a Kanári-szigetek őslakos kultúrájának szimbóluma, amelynek történelmi és kulturális értéke felbecsülhetetlen. Rosa Dávila helyi elöljáró emlékeztetett: 1976 óta többször is hivatalosan kérték a spanyol kormányt a múmia "hazaszállítására", ezzel is hozzájárulva a sziget prehispán lakosságának megismeréséhez, elemzéséhez és kutatásához.
Az emberi maradványok a jövőben csak akkor kerülhetnek kiállításra, ha elengedhetetlen annak a diskurzusnak a megértéséhez, amelyet a múzeum közvetíteni kíván, és más módon nem lehet ugyanolyan hatékonyan megtenni.
(Forrás: MTI)
A szaktárca szerint a döntés összhangban van a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) etikai kódexében foglaltakkal, miszerint az elmúlt években a múzeumi gyűjtemények fejlődésével megváltozott az emberi maradványokkal kapcsolatos értelmezés is.A 16 spanyol állami múzeumot érintő előírás szerint az emberi maradványokat "tisztelettel és méltósággal, valamint a származási közösségek, etnikai vagy vallási csoportok érdekeinek és meggyőződésének megfelelően" kell tárolni és kezelni. A minisztérium becslése szerint ezekben a múzeumokban mintegy 15 ezer emberi maradványt őriznek mumifikált testektől kezdve csonttöredékekig, többségük azonban most sem a kiállítórétben, hanem raktárokban található, és csak a kutatók számára hozzáférhetők. A legjelentősebb gyűjtemény az Országos Antropológiai Múzeumé, amelyben több mint négyezer leltározott emberi maradványt őriznek.
"A gyűjteményekben elfoglalt helyzetük egyedülálló, hiszen nem egyszerűen kulturális értékek, hanem egy elhunyt ember maradványai, és méltósággal és tisztelettel kell bánni velük" - olvasható a múzeum közleményében, amelyben a minisztériumi döntésre reagált.
A madridi Nemzeti Régészeti Múzeum is eltávolította a kiállítótérből a híres, úgynevezett guanche múmiát, amelyet az elmúlt tíz évben láthattak a látogatók.
A körülbelül 900 évesre becsült maradvány a Tenerife szigetén található Herques-szakadék egyik barlangjából került elő a 18. század második felében. A kasztíliai korona hódításáig a guanche nép lakta a szigetet.
Ahogy José Viera y Clavijo történész és biológus leírta, 1763-1764-ben fedezték fel azt a barlangot, amelyben "nem kevesebb, mint ezer múmiát" találtak "kitűnően varrott bőrökbe csomagolva".
Tenerife vezetése szerint a múmiát vissza kell szállítani a szigetre, és "megengedhetetlennek" tartja, hogy egy raktárba kerüljön a Kanári-szigetek őslakos kultúrájának szimbóluma, amelynek történelmi és kulturális értéke felbecsülhetetlen. Rosa Dávila helyi elöljáró emlékeztetett: 1976 óta többször is hivatalosan kérték a spanyol kormányt a múmia "hazaszállítására", ezzel is hozzájárulva a sziget prehispán lakosságának megismeréséhez, elemzéséhez és kutatásához.
Az emberi maradványok a jövőben csak akkor kerülhetnek kiállításra, ha elengedhetetlen annak a diskurzusnak a megértéséhez, amelyet a múzeum közvetíteni kíván, és más módon nem lehet ugyanolyan hatékonyan megtenni.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások