Bagoly mondja ékszernek…
Az apokalipszis éve valahogy módfelett kedvezett a baglyok elszaporodásának – sajnos nem a természetben előforduló egyedszám-növekedésről tettünk ornitológiai felfedezést, a madarak leginkább az ékszerboltok polcait töltik meg roskadásig fülbevalókban, gyűrűkben vagy amulettekben manifesztálódva. A pénzes fiatalok többségének persze feltétlenül kell a ruhatárához ezekből.
A bagoly köztudottan a bölcsesség szimbóluma, emellett bizonyos népi hagyományok szerint baljós jel, ha az éjszaka, avagy a „boszorkányok madarát” halljuk/látjuk bizonyos szituációkban. Velük álmodni sem valami bizalomgerjesztő, az álmoskönyv szerint halált, haragot vagy gyógyíthatatlan betegséget jelent. Miért lóg akkor minden második fiatal nyakában egy e jelképből?
Sejteni véljük, hogy egyfajta mesterséges bölcsességet kölcsönözhet viselőjének a tollas, a PTE-BTK egyik hallgatójától legalábbis ezt a választ kaptuk (kinek fülcimpáján szintén egy bagoly trónolt). Ő nem létező agyafúrtságát próbálja pótolni az ékszer viselésével.
Olyan választ is kaptunk egy szenvedélyes bagolygyűjtőtől, hogy egy ideje minden hónapban beszerez a kedvencét mintázó relikviákból, lévén egy bagoly egy szexmentes hónapot is szimbolizál. Nem mertük arcába vágni a kérdést, vajon mióta gyűjti őket, csak reméljük, hogy kevés gyűlt még össze.
A legtöbbek szerint szimplán csak cuki a madárka minta, no, meg az antikolt verzió is milyen jól mutat a nyakon és egyéb testrészeken, nem beszélve arról, hogy mindenki ilyet hord – mit is tehetnének, ha egyszer minden magára valamit is adó ékszerboltban leledzik legalább nyolcvanöt variáció belőle.
Megkérdeztünk egy ékszergyáros kishölgyet is, aki szerint a baglyok legfőképpen azért ennyire populárisak, mert aranyosak. „Nagy, szeretnivaló, kerek szemük van, amelyekkel ártatlanul szemlélik a világot. Azt hiszem, hogy sokan még felnőttként is rajonganak értük, mert magukban hordoznak valami gyermekit, esetleg egy komolyabb öltözéken is tudnak lágyítani” – emelte ki a szakemberré avanzsált ékszeres, és hozzátette: „persze olyanok is vannak, akik csak azért hordják őket, mert divatosak, felkapottak lettek ezek a kis tünemények - én személy szerint vicces és aranyos kiegészítőnek tartom őket.”
Mi mindenesetre megnéztük a Negyedik típusú találkozások című filmet, ami után valahogy nem érzünk beteges vonzalmat e tiszteletre méltó és nagyra becsült szörnyetegek iránt , de mindenkinek lelke rajta – ékszerben egyik-másik darab egész mutatós, csak lassan tucatízű klisévé válhatnak. Nehogy kidobva végezzék a kedvencek, mint a múló Harry Potter-láz után a valódi, hús-vér madarak.
Hozzászólások