Érdekességek az Egri Csillagokról
Most kiderül néhány titok az egyik legnépszerűbb magyar regényről.
Gárdonyi Gézának köszönhetjük hazánk egyik legizgalmasabb történetét az Egri csillagokat, amiről most megtudhatunk néhány érdekes tényt, amit eddig sosem hallottunk.
Gárdonyi kinn járt Törökországban anyagot gyűjteni: Egy jó író nem csak a fantáziájában megjelenő jeleneteket írja le, hanem jól utána jár a témának, amiről szeretné, hogy a regénye szóljon. Így tett Gárdonyi is, aki akkurátus és gondos kutató volt, ezért az írás előtt sokáig vizsgálta az adott korszakot.
Az Egri csillagok megalkotása előtt például Törökországba utazott, hogy a saját szemével lássa a helyszíneket, elment a múzeumokba, és minden adatot összegyűjtött annak érdekében, hogy a lehető legélethűbb leírást adhassa ki a kezei közül. Emellett sok levéltárral is levelezett, köztük a bécsivel is, hogy minél több anyaga legyen.
Többször átírta, és nem csak ő nyúlt bele a szövegbe: Ugyancsak a jó írók védjegye, hogy a regényükből nem az első változatot adják ki, hanem többször átolvassák, átszerkesztik azt. Mivel Gárdonyi az egyik legjobb író volt, ezért ő is átdolgozta a művét.
1901-ben a regény több, mint egyharmadát jelentősen átírta. Ennek hatására nyelvileg sokkal feszesebb, és jobban komponált lett a történet. Az 1913-as kiadásnál a nyomdában olvasta és írta át a kéziratot, amit most is elsősorban nyelvi szempontból stilizált.
Az író halála előtt, még az egyik fia is belenyúlt az Egri csillagokba. Ő volt az, aki elkészítette a török és szakszavak jegyzékének jelentős részét. Később, főleg a háború utáni kiadásokban, már a kiadók, és a szerkesztők is hozzányúltak. Mindennek a következménye, hogy sokféle szövegváltozata létezik az Egri csillagoknak. Ezek közül a legjobbnak az 1913-ast tartják.
Folytatásokban jelent meg először: A regény megjelenésének idejében az volt a szokás, hogy a kötetben való megjelenés előtt, részletekben, folytatásokban jelent meg egy lapban a történet.
Ezzel az volt a cél, hogy a kiadók lássák, hogy mennyire népszerű a regény. Ha az volt, akkor megjelenhetett könyv formában is. Ez történt Jókai és Mikszáth regényeivel is. Az Egri csillagokat a Pesti Hírlap kezdte el lehozni 1899 végén.
A törökök is szeretik: Habár a törökök nem éppen pozitív szerepet töltenek be a regényben, mégis az Egri csillagok nagy népszerűségnek örvend Törökországban. A magyar regények közül még A Pál utcai fiúkat szeretik az országban.
Életében 14 ezret adtak el belőle: Amíg Gárdonyi élt, addig 14 ezer példányban jelent meg a regény, a két világháború között pedig 40 ezer kötetet vettek meg az emberek. Az Egri csillagok igazán a háború utáni évtizedekben robbant be, mert akkor már több kiadásban 100 ezres példányszámban jelent meg, tehát tulajdonképpen minden család könyvespolcán ott volt/van. Ám az Egri csillagok nemcsak Magyarországon jelent meg, hiszen még 18 nyelvre lefordították.
Gárdonyi fia miatt lett Bornemissza Gergely a főhős: „Egy tavaszi napon fölvezettem a fiamat az egri várba. Azt mondtam neki: »Hunyd be egy pillanatra a szemedet, és gondold azt, hogy az idő kereke visszafordult az 1552-ik esztendőbe. Ez a bástya, ahol állunk, tele van sárga csizmás, sisakos, fegyveres katonával. Lent meg amerre látsz, mindenütt fegyveres török nyüzsög...« - s élénk színekkel festettem eléje az ostromot, Dobót, Mekcseyt, a hős asszonyokat, a bombahányó, falromboló törököt, a halottakat, a sebesülteket, a harmincnyolc napig tartó nagy ostrom minden jelenetét. A gyermek napokig ezt forgatta az elméjében, de ami engem meglepett, az volt, hogy a figyelmét Bornemissza Gergelynek, a király főhadnagyának alakja ragadta meg legjobban. (...) Ekkor gondoltam rá, hogy ennek a Gergely deáknak az életét meg kellene írnom regénynek. (...) Lehetne-e olyan regényt írni, amely nem színfalnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne: bevilágítana az elmúlt századok érdekes sötétségébe? Lehetne-e igazi történelmet írni regény alakjában?"
Képregény is megjelent belőle: Folytatásos formában jelent meg 1974-ben, a Heves Megyei Hírlapban az Egri csillagok-képregény, amit Zórád Ernő grafikusművész készített, egy egri újságíróval, Márkusz Lászlóval karöltve.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Gárdonyi Gézának köszönhetjük hazánk egyik legizgalmasabb történetét az Egri csillagokat, amiről most megtudhatunk néhány érdekes tényt, amit eddig sosem hallottunk.Gárdonyi kinn járt Törökországban anyagot gyűjteni: Egy jó író nem csak a fantáziájában megjelenő jeleneteket írja le, hanem jól utána jár a témának, amiről szeretné, hogy a regénye szóljon. Így tett Gárdonyi is, aki akkurátus és gondos kutató volt, ezért az írás előtt sokáig vizsgálta az adott korszakot.
Az Egri csillagok megalkotása előtt például Törökországba utazott, hogy a saját szemével lássa a helyszíneket, elment a múzeumokba, és minden adatot összegyűjtött annak érdekében, hogy a lehető legélethűbb leírást adhassa ki a kezei közül. Emellett sok levéltárral is levelezett, köztük a bécsivel is, hogy minél több anyaga legyen.
Többször átírta, és nem csak ő nyúlt bele a szövegbe: Ugyancsak a jó írók védjegye, hogy a regényükből nem az első változatot adják ki, hanem többször átolvassák, átszerkesztik azt. Mivel Gárdonyi az egyik legjobb író volt, ezért ő is átdolgozta a művét.1901-ben a regény több, mint egyharmadát jelentősen átírta. Ennek hatására nyelvileg sokkal feszesebb, és jobban komponált lett a történet. Az 1913-as kiadásnál a nyomdában olvasta és írta át a kéziratot, amit most is elsősorban nyelvi szempontból stilizált.
Az író halála előtt, még az egyik fia is belenyúlt az Egri csillagokba. Ő volt az, aki elkészítette a török és szakszavak jegyzékének jelentős részét. Később, főleg a háború utáni kiadásokban, már a kiadók, és a szerkesztők is hozzányúltak. Mindennek a következménye, hogy sokféle szövegváltozata létezik az Egri csillagoknak. Ezek közül a legjobbnak az 1913-ast tartják.
Folytatásokban jelent meg először: A regény megjelenésének idejében az volt a szokás, hogy a kötetben való megjelenés előtt, részletekben, folytatásokban jelent meg egy lapban a történet.
Ezzel az volt a cél, hogy a kiadók lássák, hogy mennyire népszerű a regény. Ha az volt, akkor megjelenhetett könyv formában is. Ez történt Jókai és Mikszáth regényeivel is. Az Egri csillagokat a Pesti Hírlap kezdte el lehozni 1899 végén.
A törökök is szeretik: Habár a törökök nem éppen pozitív szerepet töltenek be a regényben, mégis az Egri csillagok nagy népszerűségnek örvend Törökországban. A magyar regények közül még A Pál utcai fiúkat szeretik az országban.Életében 14 ezret adtak el belőle: Amíg Gárdonyi élt, addig 14 ezer példányban jelent meg a regény, a két világháború között pedig 40 ezer kötetet vettek meg az emberek. Az Egri csillagok igazán a háború utáni évtizedekben robbant be, mert akkor már több kiadásban 100 ezres példányszámban jelent meg, tehát tulajdonképpen minden család könyvespolcán ott volt/van. Ám az Egri csillagok nemcsak Magyarországon jelent meg, hiszen még 18 nyelvre lefordították.
Gárdonyi fia miatt lett Bornemissza Gergely a főhős: „Egy tavaszi napon fölvezettem a fiamat az egri várba. Azt mondtam neki: »Hunyd be egy pillanatra a szemedet, és gondold azt, hogy az idő kereke visszafordult az 1552-ik esztendőbe. Ez a bástya, ahol állunk, tele van sárga csizmás, sisakos, fegyveres katonával. Lent meg amerre látsz, mindenütt fegyveres török nyüzsög...« - s élénk színekkel festettem eléje az ostromot, Dobót, Mekcseyt, a hős asszonyokat, a bombahányó, falromboló törököt, a halottakat, a sebesülteket, a harmincnyolc napig tartó nagy ostrom minden jelenetét. A gyermek napokig ezt forgatta az elméjében, de ami engem meglepett, az volt, hogy a figyelmét Bornemissza Gergelynek, a király főhadnagyának alakja ragadta meg legjobban. (...) Ekkor gondoltam rá, hogy ennek a Gergely deáknak az életét meg kellene írnom regénynek. (...) Lehetne-e olyan regényt írni, amely nem színfalnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne: bevilágítana az elmúlt századok érdekes sötétségébe? Lehetne-e igazi történelmet írni regény alakjában?"
Képregény is megjelent belőle: Folytatásos formában jelent meg 1974-ben, a Heves Megyei Hírlapban az Egri csillagok-képregény, amit Zórád Ernő grafikusművész készített, egy egri újságíróval, Márkusz Lászlóval karöltve.(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások