Horvátországban figyelmeztető sztrájkba lépett a tanárok egy része
Egynapos figyelmeztető sztrájkba lépett szerdán a tanárok egy része Horvátországban; a törvényben tervezettnél magasabb fizetésemelést követelnek - számolt be róla a helyi sajtó.
A munkabeszüntetésben három szakszervezet, az Újjászületés (Preporod) Iskolai Szakszervezet, a Középiskolai Alkalmazottak Független Szakszervezete, valamint a Tudományos és Felsőoktatási Független Szakszervezet tagjai vesznek részt.
Az érdekvédelmi szervezetek a kormánnyal folytatott tárgyalások során az eddigi 3 plusz 3 százalékos béremelés helyett tíz százalékkal magasabb alapfizetést, valamint a havi illetményhez tartozó szorzók megváltoztatását követelték, továbbá egyéb illetményeket és az átmeneti időszakra - míg nem rendeződik a helyzet - ideiglenes kiegészítéseket kértek.
Horvátország történetének legnagyobb bérreformját hajtotta végre tavaly februárban a közszférában, miután a kormány rendelettel megemelte a köztisztviselők és közalkalmazottak bérét. Egyes területeken ez elérte a közel hetven százalékot, míg az oktatásban dolgozók szerint éppen a bértáblában meghatározott szorzók miatt az ő fizetéseik nőttek a legkisebb mértékben.
Az oktatási minisztérium és a kormány szerint nincs ok a sztrájkra. Radovan Fuchs tárcavezető kedden felszólította a szülőket, hogy szerdán küldjék iskolába gyermekeiket, mert az órák nem maradnak el. A miniszter levélben igazította el az iskolaigazgatókat arról, hogy az oktatást meg kell tartani, és azon pedagógusok számára, akik helyettesítik sztrájkban lévő kollégáikat, túlóradíjat fizethetnek.
Eközben a kormány arról határozott, hogy az iskolaigazgatók kötelesek nyilvántartani azok a pedagógusokat, akik nem veszik fel a munkát, és a sztrájk idejére csökkenteni kell a béreket. Egyes iskolák jelezték: nem tudják megszervezni a tanítást, mert a tanárok 95 százaléka lépett sztrájkba.
Az oktatási minisztérium adatai szerint 2019-től 2024-ig az általános iskolás tanárok nettó átlagbére 913 euróról 1578 euróra, a középiskolásoké 934 euróról 1608 euróra, míg az egyetemi tanároké 1766 euróról 2728 euróra emelkedett.
(Forrás: MTI)

Az érdekvédelmi szervezetek a kormánnyal folytatott tárgyalások során az eddigi 3 plusz 3 százalékos béremelés helyett tíz százalékkal magasabb alapfizetést, valamint a havi illetményhez tartozó szorzók megváltoztatását követelték, továbbá egyéb illetményeket és az átmeneti időszakra - míg nem rendeződik a helyzet - ideiglenes kiegészítéseket kértek.
Horvátország történetének legnagyobb bérreformját hajtotta végre tavaly februárban a közszférában, miután a kormány rendelettel megemelte a köztisztviselők és közalkalmazottak bérét. Egyes területeken ez elérte a közel hetven százalékot, míg az oktatásban dolgozók szerint éppen a bértáblában meghatározott szorzók miatt az ő fizetéseik nőttek a legkisebb mértékben.
Az oktatási minisztérium és a kormány szerint nincs ok a sztrájkra. Radovan Fuchs tárcavezető kedden felszólította a szülőket, hogy szerdán küldjék iskolába gyermekeiket, mert az órák nem maradnak el. A miniszter levélben igazította el az iskolaigazgatókat arról, hogy az oktatást meg kell tartani, és azon pedagógusok számára, akik helyettesítik sztrájkban lévő kollégáikat, túlóradíjat fizethetnek.
Eközben a kormány arról határozott, hogy az iskolaigazgatók kötelesek nyilvántartani azok a pedagógusokat, akik nem veszik fel a munkát, és a sztrájk idejére csökkenteni kell a béreket. Egyes iskolák jelezték: nem tudják megszervezni a tanítást, mert a tanárok 95 százaléka lépett sztrájkba.
Az oktatási minisztérium adatai szerint 2019-től 2024-ig az általános iskolás tanárok nettó átlagbére 913 euróról 1578 euróra, a középiskolásoké 934 euróról 1608 euróra, míg az egyetemi tanároké 1766 euróról 2728 euróra emelkedett.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások