Miért van a Marsnak két oldala?

Miért van a Marsnak két oldala?

A vörös bolygóval kapcsolatos legnagyobb kérdések, amelyekre máig keresik a választ.

A Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta a CSFK kutatóprofesszora

A Drake-egyenlet 60. évfordulója alkalmából a Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta meg Stephen Mojzsis, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóprofesszora legújabb cikkében, amely a Nature Astronomy című szaklapban jelent meg.

Látványos bolygóegyüttállás várható december 10-én

Látványos égi jelenség várható december 10-én, amikor egyszerre négy égitest: a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és a Hold együttálása figyelhető meg a téli égbolton.
5+1 Érdekes tipp a félelmetes fekete lyukakról

5+1 Érdekes tipp a félelmetes fekete lyukakról

A sötét, misztikus fekete lyukak szemünknek láthatatlanok, azonban jelenlétükkel azonnal magukra vonják a figyelmet.

Hosszabb ideig volt a Hold vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték

Hosszabb ideig volt a Hold vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték - ausztrál kutatók a kínai Csang'o-5 űrszonda által begyűjtött kőzetek alapján jutottak erre az eredményre.

Kiss László: nagyobb mintára van szükség a "holt" galaxisok megértéséhez

Ahhoz, hogy megértsük, pontosan mi kapcsolja ki bizonyos galaxisokban a csillagok keletkezését, nagyobb mintára van szükség.

Nevet kapott 16 magyar felfedezésű kisbolygó

Nevet kapott 16 magyar felfedezésű kisbolygó: többek között Ady Endre, Hamvas Béla, Erdős Pál, Kaffka Margit és Dévény Anna neve is felkerült az égi térképre.

Decemberben megközelíti a Vénuszt egy üstökös

Az idén októbertől decemberig hazánkból is megfigyelhető Leonard-üstökös 2021. december 18-án a Vénusz közelében száguld el, legyezőként szétterülő porcsóvájának szemcséi pedig meteorzáport idézhetnek elő a bolygó légkörében.

Stadionméretű ballon segíti a csillagászokat az űr vizsgálatában

Egy különleges, stadionméretű ballonnal emelnek a sztratoszférába egy, a világűrt vizsgáló teleszkópot a SuperBIT projekt keretében.

A kozmikus hajnal 250-350 millió évvel az ősrobbanás után következett be

Az első csillagok 250-350 millió évvel a világegyetem keletkezése után keletkeztek a University College London és a Cambridge-i Egyetem tudósai vezette nemzetközi csillagászcsoport közös tanulmánya szerint.

Videón közvetítik az égboltot világszerte

Egy különleges művészeti eseményt rendeznek a nyári napforduló alkalmából: hétfőn közép-európai idő szerint 14 óra 42 perctől a világ több mint 60 művészeti helyszíne zoomon összekapcsolva 24 órán keresztül fogja videón közvetíteni az égboltot.

A sötét anyag hiányát azonosította egy galaxisban a Hubble

A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Hubble űrteleszkópja egy ultradiffúz galaxisban (UDG) - adta hírül a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő portál.