Június 16. és 18. között három estén látható lesz a Mars és az oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus együttállása a nyári égbolton.
A világegyetem várhatóan tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva pusztul el, sokkal hamarabb, mint azt korábban gondolták, amikor az univerzum végét tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlvára jósolták - közölte a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A legrégebbi ismert meteorraj, a Lyridák lesznek megfigyelhetők április 22-én, kedden.
Szombat estétől a Merkúr kivételével a Naprendszer összes bolygója megfigyelhető lesz az esti égen – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló hétfőn az MTI-vel.
Január 17. és 19. között napnyugta után a Vénusz – ismertebb nevén az Esthajnalcsillag – szabad szemmel is jól látható együttállásba kerül majd a gyűrűs Szaturnusszal – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló kedden az MTI-vel.
Január 12-én, vasárnap földközelbe, négy nap múlva, január 16-án pedig a Nappal való oppozícióba, vagyis szembenállásba érkezik a Mars – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló szerdán az MTI-vel.
Szombaton ritka és szép égi jelenség lesz látható: a 23 százalékos holdsarló megközelíti, majd teljesen elfedi a Szaturnusz bolygót – olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Péntekről szombatra virradó éjjel látványos csillaghullás figyelhető meg az égen, amikor megérkezik a Geminidák meteorraj - közölte az MTI-vel hétfőn a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Szombaton este kerül oppozícióba, vagyis a Földdel való szembenállásba a Jupiter.
Színpompás együttállás lesz látható az égbolton az első decemberi éjszaka.
Péntektől esténként várhatóan szabad szemmel is megfigyelhető lesz a nyugati égbolton feltűnő C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös.
Jövő hétfőn tetőzik a Perseida meteorraj, ekkor figyelhető meg az égbolton a legtöbb hullócsillag - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló kedden az MTI-vel.
