Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.A HD 137010 b nevű bolygó a mi Napunkhoz hasonló csillag körül kering, és körülbelül 6 százalékkal nagyobb a Földnél - számolt be róla a tanulmányban a Dél-Queenslandi Egyetem (UniSQ) vezette kutatócsoport. A kutatók a NASA 2018-ban nyugdíjazott Kepler Űrtávcsöve által gyűjtött adatok elemzése közben fedezték fel a bolygójelöltet, amelyben leírásuk szerint a jellemzői alapján "a Föld és a Mars találkozik", mivel mérete hasonló a Földéhez, az anyacsillagától való távolsága pedig hasonló a Mars Naptól való távolságához.

A NASA honlapján ismertetett tanulmány elkészítésében Alexander Venner, az UniSQ csillagászának vezetésével mások mellett a Harvard Egyetem és az Oxfordi Egyetem kutatói is részt vettek.

A tudósok szerint a HD 137010 b bolygó valószínűleg éppen a csillag "lakható zónájának" külső szélén helyezkedik el, de a keringési távolsága miatt megfelelő légkör esetén elképzelhető, hogy folyékony víz alakulhat ki a felszínén - írták a tanulmányban.

"Ha a 137010 b - nek a Földhöz vagy a Marshoz hasonló légköre van, akkor valószínűleg hidegebb, mint az Antarktisz. De egy sűrűbb légkör esetén elég meleg lehet a bolygó ahhoz, hogy folyékony víz létezzen rajta, ami kedvező környezetet teremthet az élet számára" - számolt be róla Alexander Venner.

Venner becslése szerint a bolygó orbitális pályája mintegy 355 nap körül lehet, amelynek alapján durván 50 százalék az esélye, hogy a lakható zónába esik - idézte az UniSQ honlapja.

A kutatók szerint a bolygójelölt egyharmaddal kevesebb hőt és fényt kap az anyacsillagától, mint a Föld a Naptól. A HD 137010 csillag hidegebb és halványabb, ami azt jelentheti, hogy a bolygó felszíni hőmérséklete nem haladja meg a mínusz 68 Celsius fokot, miközben a Mars átlagos felszíni hőmérséklete körülbelül mínusz 65 Celsius fok.

A más csillagok körül keringő bolygókat "exobolygóknak" nevezik. A felfedezett bolygót további megfigyelésekkel kell vizsgálni, hogy "jelölt" státuszából "megerősített" státuszba kerülhessen. Az exobolygókat kutató tudósok különböző technikákat alkalmaznak a bolygók azonosítására. A HD 137010 b felfedezése egyetlen "átvonulásból" származott - egyetlen esetből, amikor a bolygó áthaladt csillaga előtt -, amelyet a Kepler második, K2 néven ismert küldetése során észleltek. Ha további kutatásokkal sikerül igazolni, hogy valóban bolygóról van szó, a HD 137010 b lenne az egyetlen ismert kőzetbolygó egy Nap-szerű csillag lakható övezetében.

Több áthaladás megfigyelése azonban nem egyszerű feladat, mivel a bolygó pályájának távolsága nagyon hasonlít a Földéhez, ami azt jelenti, hogy sokkal ritkábban láthatjuk áthaladni az anyacsillaga előtt, mint a csillaguk körül szűkebb pályán keringő bolygókat.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

Skizofréniát okozhatnak a macskák

Skizofréniát okozhatnak a macskák

A kutatók szerint a macskák által terjesztett Toxoplasma parazita miatt kétszereződhet meg a betegség valószínűsége.

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Ezek a városok lassan, de megállíthatatlanul süllyednek.

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Több mint kétezer éves görög színházi maszkot találtak régészek egy dél-horvátországi barlangban, a Peljecac-félsziget területén - számolt be a felfedezésről a Dubrovniki Múzeum.

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel csütörtökön.

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben nő a talajközeli ózonkoncentráció.

http://ujhazak.com