Csaknem hat hónapra is nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére, ha az emberiség nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás enyhítésére - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a változások jelentős hatással lehetnek a mezőgazdaságra, az emberek egészségére és a környezetre.
A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) munkatársai 2020-ban 71, a tudomány számára ezidáig ismeretlen új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget írtak le 28 országból, Afrika déli csücskétől Eurázsián át Új-Guinea szigetéig.
Szerző: Ancsy
itt:
Állatvilág
Az állatok maguktól, ösztöneikre hallgatva gyakorolják a biztonságos távolságtartást, ha beteg van köztük - olvasható a Science tudományos magazin friss számában megjelent tanulmányban.
Bethlen Gábor konstantinápolyi követének, Szövérdi Gáspár Jánosnak és családjának az 1600-as évek elején épített kriptáját találták meg a székelyföldi Gyulakután, a református templom szentélyében végzett ásatások során - írta pénteken az Erdélyi Református Egyházkerület portálja, a Református.ro.
Négy migrénkutatással foglalkozó tudós kapta idén az idegtudomány legnagyobb presztízsű kitüntetését, az Agy-díjat.
Arany tárgyakat találtak egy 6 ezer éves rézkori temető feltárásakor a bükkábrányi lignitbánya területén a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei - közölte az intézmény az MTI-vel szerdán.
Egy magyarországi ikerregiszter összeállításán dolgozik a Semmelweis Egyetem; a program során így a világ egyik legnagyobb orvosi vonatkozású ikeradatbázisa jöhet létre az egyetemen.
Ötszáz milliárdra becsülik a Csendes-óceánban élő korallok számát ausztrál kutatók, akik a virágállatok kipusztulásának kockázatát is újraértékelték a friss számadatok fényében.
Új megközelítéssel, a szomatikus és a szorongásos tünetek szempontjából vizsgálta az alvás és a koronavírus-járvány kapcsolatát Simor Péter, az ELTE Pszichológiai Intézet adjunktusának vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport.
Brit kutatók összefüggést találtak bizonyos szakmák, munkakörök és az erős alkoholfogyasztás nagyobb valószínűsége között.
Ausztrál kutatók cellulóz szűrőpapírral mutatták ki, milyen fajok élnek a tengervíz egyes területein.
Ausztrál tudósok felfedezték az ország eddig ismert legősibb, 17 300 éves barlangrajzát, amely egy kengurut ábrázol.
