11 döbbenetes tény az univerzumról, ami megváltoztatja a világról alkotott képed

A legújabb tudományos kutatások, amelyek észbontó dolgokat derítettek ki.A hétköznapi ember keveset foglalkozik az univerzummal, pedig nagyon érdekes dolgokat tudhatunk meg az ősrobbanásról, a kvantumfizikáról, vagy a táguló galaxisokról, ráadásul mindez minden nap befolyásolja az életünket úgy, hogy arra soha nem gondolnánk.

Ha érdekelnek a legújabb kutatások, akkor készülj fel tizenegy döbbenetes tényre az univerzumról, amely után biztos, hogy megváltozik a világról és az életről alkotott képed!

1. Az ősrobbanásban jött létre a testünkben található majdnem összes hidrogén, ami a víz alkotóeleme. Ez körülbelül 13,7 milliárd évvel ezelőtt történt.

2. Ha esetleg egy 65 millió fényévvel arrébb élő földönkívüli egy szuperteleszkóppal vetne egy pillantást a Földre, akkor dinoszauruszokat látna.

3. Az univerzumnak van szaga, méghozzá rum, málna, bacon, pörkölt mandula és puskapor illata.

4. Minden emberben vannak atomok, amik eredetileg olyan csillagok alkotóelemei voltak, amelyek milliárd évvel ezelőtt felrobbantak.5. A világegyetemnek csak az 5 százalékát teszi ki a hétköznapi anyag. A maradék 95 százalék olyan sötét energia és sötét anyag, amiről a tudósok is alig tudnak valamit.

6. Az univerzumban több a csillag, mint amennyi homokszem a Földön található.

7. Amikor a tévé „hangyás”, akkor az ilyenkor látható kép egy kis része az ősrobbanás utóhulláma.

8. A neutroncsillagok annyira sűrűek, hogy abból egy teáskanálnyi nehezebb, mint a Mount Everest.

9. Képzeld el, hogy egy év a Vénuszon 224 földi nap, de egyetlen nap a Vénuszon 243 nap a Földön, tehát a bolygón egy nap hosszabb, mint egy év.

10. Az anyag 99 százaléka üres tér. Ha eltávolítanánk az atomjaink közötti üres helyet, akkor az egész emberiség, tehát 7 milliárd ember, beleférne egyetlen egy kockacukorba.

11. A Nap tömege az egész naprendszerünk 99,8 százalékát teszi ki, tehát 1,3 millió Föld elférne benne, annyira hatalmas.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com