5 tény a Nagy Bummról és az univerzumról

Érdekességek világegyetemről, amit nem biztos, hogy mindenki tud. Minden nap benne élünk, mégis rengeteg dolgot nem tudunk a Földről, az univerzumról és a Nagy Bummról, ezért a karácsonyi ajándékozás, és kajakóma után, december 24-én érdemes lesz bekapcsolni a tévét a DoQ csatornára, ahol a 14 milliárd évvel ezelőtti ősrobbanásról tudhatunk meg érdekességeket Az univerzum című sorozat különkiadásából.

Kedvcsinálóként íme öt izgalmas tény az univerzumról és az Ősrobbanásról!

A Nagy Bumm elméletét először egy katolikus pap írta le: Azt hihetnénk, hogy a vallás és a tudomány kizárja egymást, hiszen már a történelemben is gyakori volt, hogy ez a két dolog összeütközött egymással, mert a tudósok és a papok két külön véleményen voltak. Ennek tudatában ironikus, hogy egy belga katolikus pap írta le először a Nagy Bumm elméletét.

Georges Lemaître, a Louvaini Római Katolikus Egyetem fizika és csillagászat tanára, 1931-ben az „őstan” cím alatt gondolta tovább Alexander Friedmann korábbi, elméleti modelljét. Természetesen a pap teóriáját istenkáromlásnak kiáltották ki, ám Lemaître meggyőződése az volt, hogy Isten azért adott kutató gondolkodást az embereknek, hogy azok képesek legyenek arra, hogy a teremtett Univerzum törvényeit vizsgálják.

13,7 milliárd éve történt, de ma is érezzük: Amikor a tévéképernyő „hangyás”, vagy a tévé, rádió sistereg, akkor az a statikus fehér zaj, ami az Ősrobbanásból visszamaradt kozmikus háttérsugárzás.

Meddig tart az univerzum: Erre a kérdésre a mai napig nincs tudományos bizonyítékokkal alátámasztott válasz, de az elméletek szerint az univerzum önmagába görbül vissza úgy, mint egy gömb felszíne. Bizonyos teóriák szerint, ha egy űrhajó egyenesen repülne, akkor egy idő után oda térne vissza, ahonnan indult.Az Ősrobbanás valójában csendes volt: Ne higgyük, hogy akkorát szólt az Ősrobbanás, mint egy mai detonáció, ugyanis 13,7 milliárd évvel ezelőtt a Nagy Bummnak se hangja, se fényhatása nem volt. Ennek oka az, hogy az Ősrobbanáskor jött létre a tér és az idő koncepciója, tehát szó szerint nem volt semmi, ami megrezegtette volna a levegő részecskéit.

A Nagy Reccs: A világon egyszer mindennek vége lesz, ezt a tudomány is tudja, ezért biztos, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a Nagy Reccs. Az elmélet szerint a Nagy Bumm utáni tágulás vissza fog fordulni, tehát az univerzum zsugorodni kezd, majd végül önmagába omlik össze. Más elképzelések szerint inkább addig fog tágulni az univerzum, amíg részecskéire nem szakad szét.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com