A James Webb űrteleszkóp első közzétett felvétele ősi galaxisokat ábrázol

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) új űrteleszkópja, a James Webb első közzétett felvétele távoli galaxisok 13 milliárd évvel ezelőtti állapotát mutatja be.Az eddigi legerőteljesebb űrteleszkóp feltehetően átalakítja az univerzum kialakulásáról alkotott tudásunkat - írta a The Guardian online kiadása kedden. A világegyetem kis szeletét éles részletességgel rögzítette a James Webb űrteleszkóp (JWST): sok különböző galaxis pislákoló fényét mutatja meg, melyek az univerzum legidősebbjei közé tartoznak.
    

Joe Biden amerikai elnök, aki a Fehér Házban tartott hétfői rendezvényen bemutatta a képet, történelminek nevezte a pillanatot, amely "új ablakot nyit univerzumunk történetére". "Még felfogni is nehéz. Döbbenetes. Történelmi pillanat a tudomány és a technológia, Amerika és az egész emberiség számára" - mondta Biden.
    

Bill Nelson, a NASA egyik vezetője szerint a kép megmutatja, ahogy a galaxisok fénye más galaxisok körül kanyarogva évmilliárdokat utazik, míg a teleszkópot el nem éri. "Több mint 13 milliárd évre tekintünk most vissza" - mondta. Hozzátette, hogy az űrügynökség további, később megjelenő felvételei még korábbra, nagyjából 13,5 milliárd évre nyúlnak vissza, közel az univerzum becsült kezdőpontjához.
    

"Szinte a kezdetekig visszamegyünk" - magyarázta. Az első képet előzetesként tették közzé a JWST több nagy felbontású színes képének bemutatása előtt. Köztük lesz "az univerzumról valaha készült legmélyebb felvétel" is Nelson szerint. Szakértők szerint a három évtizede készülő és tavaly elindított teleszkóp forradalmasíthatja a kozmoszról alkotott ismereteinket azáltal, hogy részletes infravörös képeket készít az univerzumról.     


A tízmilliárd dolláros teleszkóp képes bepillantani az exobolygók légkörébe és megfigyelni az univerzum néhány legrégebbi galaxisát, mivel lencsék, szűrők és prizmák rendszerét használja az emberi szem számára láthatatlan infravörös spektrum jeleinek észlelésére. "A Webb képes az időben visszafelé látni közvetlenül az ősrobbanás után, olyan messzi galaxisokat keresve, hogy a fénynek sok milliárd évbe telt, amíg a galaxisokból eljutott hozzánk. A Webb nagyobb, mint a Hubble, így távolabbi, halványabb galaxisokat is láthat" - mondta Jonathan Gardner, a NASA kutatója egy sajtótájékoztatón.     


Az Európai Űrügynökséggel közösen indított teleszkópot az 1990-es évek közepe óta fejlesztik, végül decemberben juttatták fel az űrbe. Jelenleg nagyjából egymillió kilométerre van a Földtől, ahol az ősi galaxisok kutatását végzi.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com