A Jupiter kilökött egy óriásbolygót a Naprendszerből
A Jupiter kilökött egy óriásbolygót a Naprendszerből 4 milliárd évvel ezelőtt - erre a következtetésre jutottak a Torontói Egyetem kutatói, akik eredményeiket a The Astrophysical Journal november 1-i számában teszik közzé.
Amerikai asztrofizikusok komputeres szimulációk alapján még 2011-ben vetették fel annak a lehetőségét, hogy a Naprendszer születésekor a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz mellett lehetett még egy ötödik gázóriás. Ám ha létezett egy ilyen bolygó, hová tűnhetett, mi lehetett a sorsa? A kutatók évek óta feltételezik, hogy a tettes a Szaturnusz vagy a Jupiter lehetett - olvasható a PhysOrg hírportálon.
"Elemzéseink során Jupiter került gyanúba" - hangsúlyozta Ryan Cloutier, a tanulmány első szerzője, aki elmondta, hogy a bolygók "száműzetésére" akkor kerül sor, amikor két égitest túl közel kerül egymáshoz, és ennek hatására az egyik planéta olyannyira felgyorsul, hogy leküzdi a naprendszer központi csillagának hatalmas gravitációs erejét.
Mint a kanadai asztrofizikus kifejtette, a korábbi elemzések során a tudósok nem vették a figyelembe, hogy az "erőszakos" kozmikus esemény miként hathatott a potenciális elkövetők (Szaturnusz és Jupiter) ismert holdjaira, a kis égitestek pályájára.
"Egy ilyen esemény alaposan megzavarhatta a pályájukat" - mondta az asztrofizikus. E koncepcióból kiindulva Ryan Cloutier és kollégái a holdakat és pályáikat kezdték vizsgálni. Komputeres szimulációkat végeztek a Jupiter egyik égi kísérője, a Kallisztó, valamint a Szaturnusz 3. holdja, az Iapetus mai pályája alapján, majd annak valószínűségét elemezték, hogy kialakulhatott-e a két hold ismert pályája egy "erőszakos" esemény során, amikor "gazdabolygójuk" kiűzte a feltételezett planétát a Naprendszerből.
"A bolygók közötti kölcsönhatás a holdakra is kihat" - magyarázta Ryan Cloutier. A kanadai kutatók végül arra a következtetésre jutottak, hogy kizárólag a Jupiter lehetett a tettes, amely képes volt úgy kilökni vetélytársát, hogy egyúttal megtartotta jelenlegi pályáján a Kallisztót.
A Szaturnusznak viszont aligha sikerült volna a "csel", mivel az akció során Iapetus pályája rendkívül instabillá válhatott volna. Így ma aligha keringene jelenlegi pályáján.
http://phys.org/print365330655.html
(Forrás: MTI)
Amerikai asztrofizikusok komputeres szimulációk alapján még 2011-ben vetették fel annak a lehetőségét, hogy a Naprendszer születésekor a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz mellett lehetett még egy ötödik gázóriás. Ám ha létezett egy ilyen bolygó, hová tűnhetett, mi lehetett a sorsa?
"Elemzéseink során Jupiter került gyanúba" - hangsúlyozta Ryan Cloutier, a tanulmány első szerzője, aki elmondta, hogy a bolygók "száműzetésére" akkor kerül sor, amikor két égitest túl közel kerül egymáshoz, és ennek hatására az egyik planéta olyannyira felgyorsul, hogy leküzdi a naprendszer központi csillagának hatalmas gravitációs erejét.
Mint a kanadai asztrofizikus kifejtette, a korábbi elemzések során a tudósok nem vették a figyelembe, hogy az "erőszakos" kozmikus esemény miként hathatott a potenciális elkövetők (Szaturnusz és Jupiter) ismert holdjaira, a kis égitestek pályájára.
"Egy ilyen esemény alaposan megzavarhatta a pályájukat" - mondta az asztrofizikus. E koncepcióból kiindulva Ryan Cloutier és kollégái a holdakat és pályáikat kezdték vizsgálni. Komputeres szimulációkat végeztek a Jupiter egyik égi kísérője, a Kallisztó, valamint a Szaturnusz 3. holdja, az Iapetus mai pályája alapján, majd annak valószínűségét elemezték, hogy kialakulhatott-e a két hold ismert pályája egy "erőszakos" esemény során, amikor "gazdabolygójuk" kiűzte a feltételezett planétát a Naprendszerből.
"A bolygók közötti kölcsönhatás a holdakra is kihat" - magyarázta Ryan Cloutier. A kanadai kutatók végül arra a következtetésre jutottak, hogy kizárólag a Jupiter lehetett a tettes, amely képes volt úgy kilökni vetélytársát, hogy egyúttal megtartotta jelenlegi pályáján a Kallisztót.
A Szaturnusznak viszont aligha sikerült volna a "csel", mivel az akció során Iapetus pályája rendkívül instabillá válhatott volna. Így ma aligha keringene jelenlegi pályáján.
http://phys.org/print365330655.html
(Forrás: MTI)
Hozzászólások