A kozmikus részecskéket képalkotásra használó müográfiai eszközöket fejlesztenek a Wigner FK-ban

A kozmikus részecskéket képalkotásra használó, úgynevezett müográfiai eszközöket fejlesztenek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) egy nagyszabású kutatási program során.A müográfia módszereivel hatékonyabban lehet reagálni olyan katasztrófahelyzetekre, mint például egy szökőár vagy egy vulkánkitörés, feltárhatók az elöregedett mérnöki és bányászati infrastruktúrák veszélyforrásai, és versenyképesebbé válnak a bányászati beruházások - olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.
    

A kutatási program január elsején indult a Wigner FK Innovatív Detektorfejlesztő "Lendület" Kutatócsoportjának vezetésével. Mint a közleményben írják, a Wigner FK-ban már eddig is figyelemre méltó eredményeket értek el a "müográfia" területén. Ez az igen összetett tudományterület a nagyenergiás, illetve részecskefizikai mérőeszközöket használja földtudományi, geofizikai és mérnöki területeken.
    

"A kozmikus részecskék rendkívüli áthatolóképessége miatt olyan több tíz métertől több kilométerig terjedő méretű objektumok válnak 'átvilágíthatóvá', mint a nagy méretű modern vagy akár történelmi jelentőségű építmények, barlangokat, bányákat tartalmazó kőzettestek vagy vulkáni hegykúpok" - magyarázta a közleményben Surányi Gergely geofizikus, aki az ELTE képviseletében vesz részt a projektben.
    

A Wigner FK-ban működő Innovatív Detektorfejlesztő "Lendület" Kutatócsoport - amelyet Varga Dezső, a Wigner FK tudományos főmunkatársa vezet - részecskefizikai detektorok kutatásával és fejlesztésével foglalkozik. A csoport által kifejlesztett részecske-nyomkövetőkből épített hordozható müográfot már eddig is sikeresen használták több hazai és külföldi, természetes és mesterséges föld alatti szerkezet - barlangok, illetve bányaüregek, érctestek - kimutatására.
    

A világ jelenleg legnagyobb müográfiai berendezése, az aktív Sakurajima-vulkánt figyelő, japán-magyar együttműködésben létrejött nyomkövető (Sakurajima Muography Observatory) is a Wigner FK-ban fejlesztett detektortechnológiát használja. "A müográfia segítségével feltárás, fúrás vagy más invazív módszer nélkül kaphatunk információt a céltárgy belsejéről, vagy adott esetben drasztikusan csökkenthető az ehhez szükséges igen drága kutatófúrások mennyisége" - mutatott rá Hamar Gergő, a projektben részt vevő részecskefizikus.
    

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) 340 millió forintos támogatásával, a Tématerületi Kiválósági Programban (TKP 2021) megvalósuló projekt célja magas technológiai szintű berendezések megalkotása, új gyártástechnológiák kidolgozása, illetve azok széles körű alkalmazhatóságának demonstrálása ipari partnerekkel és tudományterületi szakértőkkel együttműködve - olvasható a közleményen.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Dél-Izraelben strucctojáshéjat fedeztek fel régészek egy hétezer évvel ezelőtt gyújtott tábortűz maradványai mellett, a Negev-sivatagban - közölte az izraeli régészeti hivatal, (IAA).

Tévhitek az elménkről

Tévhitek az elménkről

Tíz pszichológiai tévedés az emberi elméről és működéséről.

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből - közölte az ELTE az MTI-vel pénteken.

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Különleges, Kreutz-féle napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban: amennyiben a C/2026 A1 (MAPS) elnevezésű égitest túléli a napközelséget, alkonyatkor szabad szemmel is látható lesz hatalmas csóvája.

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között.

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

http://ujhazak.com