A média jövőjéről és a mesterséges intelligencia hatásairól tartott beszélgetést az NMHH Médiatudományi Intézete
A média jövőjéről és a mesterséges intelligenciáról (MI) szólt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézete által szervezett Médiamítoszok című beszélgetéssorozat legutóbbi része, a kérdéseket neves kutatók és piaci szereplők járták körbe - közölte az NMHH Kommunikációs Igazgatósága pénteken az MTI-vel.
Közleményük szerint a rendezvényen arról beszélgettek, hogy hogyan formálja az MI a média jövőjét, hogyan lehet etikusan használni, és mire figyeljünk oda médiafogyasztóként. Veszelszki Ágnes, a Médiatudományi Intézet kutatásvezető-helyettese arról beszélt, a mesterséges intelligenciát folyamatosan használjuk, de általában észre sem vesszük. Amikor új zenéket, videókat, cikkeket ajánlanak nekünk a különböző platformok, találatokat rangsorolnak a keresőmotorok, MI-alapú algoritmusokra támaszkodnak.
"A rendszer nem önmagában intelligens, hanem nagy mennyiségű adatból generál új tartalmat" - fogalmazott. Veszelszki Ágnes azt mondta, hogy az MI működését jelenleg túl kevesen értik ahhoz, hogy a jövő generációt fel tudják készíteni a tudatos használatára. Tanárok körében idén tavasszal végzett, kismintás, nem reprezentatív felmérésben megmutatkozott egyfajta távolságtartás az MI-alapú technológiák iskolai használatával kapcsolatban.
Lendvai Gergely Ferenc, az NMHH jogi szakértője, aki saját kutatásokat is végzett a témában, elmondta: az Európai Unió jogi szakértői ezzel szemben évek óta dolgoznak az MI szabályozásán, hiszen társadalom- és piacformáló erőt látnak benne. Jogi szempontból nem számít személynek ez a technológia, hanem a szoftver- vagy az eszközstátuszt viseli. Mégis gyakran cselekvőként tekintünk rá - idézték a jogi szakértőt.
Lendvai Gergely Ferenc elmondta, egyik kísérlete során megíratott egy alkotmányt az egyik szöveggeneráló program segítségével azzal az utasítással, hogy korábbi alkotmányszövegeket nem használhat a rendszer, a próbálkozás mégis sikeres volt. Bár a végeredmény színvonala megkérdőjelezhető lett, ennek ellenére felveti a kérdést, hogyan fog megváltozni a jogalkotás és a kodifikálás folyamata, és milyen szabályozás tudja hatékonyan keretek közé terelni ezt a technológiát.
Kovács Dominik Máté, a Colossyan nevű startup ügyvezetője és társalapítója arról beszélt, hogy a piac önszabályozó hatásában és az etikus használatban, fejlesztésben hisz. A cég tréninganyagokhoz, reklámokhoz, filmekhez használható virtuális karaktereket gyárt MI-alapú technológia segítségével, 120 nyelven kínálva lehetőséget egy stúdióminőségű videó elkészítésére, akár az ügyfél saját arcával, néhány perc alatt.
E költséghatékony megoldás elterjedése azt eredményezheti, hogy egyre több kiemelkedő minőségű, tökéletes videóval találkozunk majd a jövőben. Így felmerül a kérdés, hogyan reagál erre a kreatív szakma és a filmipar, és mennyire féltik a munkájukat. A kommüniké szerint Molnár Viola Anna, az ELLE Magyarország vezető szerkesztője azt hangsúlyozta: "az olvasó szeretné az emberi tökéletlenséget látni, és szeretnénk egymáshoz kapcsolódni".
Szerinte a lassulás fontos trend az életvitel terén, és ez hamarosan a médiafogyasztásban is jelentkezni fog. Az MI által generált cikkek és vizuális tartalmak elterjedésével egyre inkább alkotókhoz, írókhoz, a kedvenc újságainkhoz fogunk kötődni, ha el szeretnénk kerülni a bizalmatlanság általánossá válását. A szerkesztő szerint a média jövője a fejlesztők mellett a fogyasztók kezében is van, hiszen a vásárlásukkal, a figyelmük irányításával ők döntenek arról, hogy mit tartanak megbízhatónak, értékesnek.
Mint írták, a Médiamítoszok beszélgetőpartnerei azon is elgondolkodtak, hogy vajon mindeközben megszületik-e egy emberek által érintetlen médiakultúra is. A rendezvényt zárva Aczél Petra, a Médiatudományi Intézet kutatásvezetője, a beszélgetés moderátora úgy fogalmazott: "ha senki nem felelős azért, hogy a technológiát alakítsa, akkor mindenki az".
(Forrás: MTI)
Hozzászólások