A megújuló szövetek belső dinamikájának elméleti modelljét építették fel magyar kutatók

A megújuló szövetek belső dinamikájának elméleti modelljét építette fel két magyar kutató, hogy jobban megértsük, hogyan védekezik a soksejtű szervezet a rák ellen, vajon balszerencsés események következménye vagy többsejtű létünk szükségszerű velejárója a rák - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében.Bár számos környezeti tényező, köztük a dohányzás rákkeltő hatása megkérdőjelezhetetlen, mégis egyre több kutatási eredmény utal arra, hogy a rák nem civilizációs átok, hanem hatszázmillió éves evolúciós örökség, amelyet azóta hordozunk magunkkal. Két fiatal magyar elméleti evolúciókutató, az MTA Lendület programjának jelenlegi és korábbi kedvezményezettjei szerint a titok - legalábbis részben - a szövetek hierarchikus szerveződésében, valamint a szöveti megújulást tápláló őssejtek lassú osztódási ütemében rejlik.


Az MTA-Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Lendület Biofizikai Kutatócsoport, valamint az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetői, Derényi Imre és Szöllősi Gergely János a Nature Communications folyóiratban közölték világos matematikai modellre alapozott okfejtésüket, mely szerint az evolúció a daganatos elfajulás kockázatát a megújuló szövetek hierarchikus szervezésével, ezen keresztül a sejtosztódások számának minimumon tartásával igyekszik mérsékelni.


A daganatok megjelenésének kockázata ugyanis nem az életkorral, hanem a sejtek generációinak számával függ össze, vagyis azzal, hogy sejtjeink hány osztódás után érik el működőképes végállapotukat - olvasható az MTA portálján közzétett ismertetőben. Derényi és Szöllősi annak a kérdésnek eredt nyomába, hogy optimális esetben hány osztódással - és milyen struktúrában - hozhatók létre az emberi test szöveteinek sejtjei és a valós helyzet mennyire áll közel ehhez az optimumhoz.


A kutatók modellvizsgálatai azt mutatták, hogy az optimális megoldás hierarchikus szöveti struktúrát jelent, ahol a hierarchia különféle rétegei más és más módon és gyakorisággal osztódnak. Szövetmodelljükben a hierarchia legalsó szintjén őssejtek állnak, amelyek semmilyen specializált feladatot nem látnak el, ellenben állandó utánpótlást biztosítanak a rendszer számára. A hierarchia legfelső szintjét pedig azok a véglegesen elkötelezett sejtek alkotják, amelyek a szövet tényleges funkcióit ellátják, ellenben osztódásra már nem képesek, és rövid pályafutásuk végeztével utód nélkül elpusztulnak.


Ilyenek például a vér keringő sejtjei vagy a bőr hámsejtjei, amelyek naponta milliárdszám hullanak el, de ugyanilyen számban pótlódnak is. A hierarchia közbülső rétegeit a differenciálódás különböző fokán álló, a szövet élettani szerepe szerint nem funkcionáló, ám osztódóképes sejtek népesítik be. Derényi és Szöllősi modellje szerint ez a szöveti szerveződés lehet az evolúció egyik válaszlépése a soksejtűség természetéből adódó kockázati tényezővel, a daganatos burjánzással szemben.


A szövetek e rejtett rétegeinek jobb megismerése segíthet a rák kialakulásának megértésében és a lehetséges kezelési módok kutatásában is szerepet játszhat.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások


Nukleáris apokalipszis után várható borzalmak

Nukleáris apokalipszis után várható borzalmak

A tudósok több teszttel és szimulációval próbálják kideríteni, hogy milyen lenne az élet, ha egyszer élesítenék a még mindig meglévő atombombákat.

Súlyos hatással volt Európára a Laki kitörése

Súlyos hatással volt Európára a Laki kitörése

Öt természeti csapás, ami alaposan megváltoztatta a múltat.

Genetikai mutáció okozhat különleges képességet

Genetikai mutáció okozhat különleges képességet

Élnek közöttünk, akik ellenállnak az arzénmérgezésnek, képtelenek hízni vagy törhetetlenek a csontjaik.

Bizonyítékot találhattak a párhuzamos univerzumok létezésére

Bizonyítékot találhattak a párhuzamos univerzumok létezésére

Megnőtt annak a valószínűsége, hogy a végtelen számú párhuzamos univerzumok egyikében élünk.

A tudósokat is megdöbbentette a kocsonyaszerű eső

A tudósokat is megdöbbentette a kocsonyaszerű eső

Látszólag egyszerű dolgok okoznak tudományos rejtélyt.

Nem igaz, hogy a cápák nem lehetnek rákosak

Nem igaz, hogy a cápák nem lehetnek rákosak

Harminc tudományos dolog, amit még mindig sokan rosszul tudnak.


Tudósok mesterséges méhben növesztettek koraszülött bárányokat- videó

Tudósok mesterséges méhben növesztettek koraszülött bárányokat- videó

Koraszülött babák életesélyeit akarják növelni a jövőben az új módszerrel.

Hatalmas napkitörés miatt adott ki figyelmeztetést a NASA

Hatalmas napkitörés miatt adott ki figyelmeztetést a NASA

Áramkimaradást és a navigációs rendszerek meghibásodására lehet számítani hétfőn.

Az anyától ered a férfiak kopaszsága

Az anyától ered a férfiak kopaszsága

Tíz személyes tulajdonság, amit valójában a szüleinktől örököltünk.

Honnan tudja a kutyánk, hogy hamarosan otthon leszünk?

Honnan tudja a kutyánk, hogy hamarosan otthon leszünk?

Dr. Rupert Sheldrake „Az élet új tudománya” című könyvében fejtette ki, hogy valamennyi rendszert az energián és az ismert anyagi tényezőkön kívül egy láthatatlan szervezőerő, a morfogenetikus mező is alakítja.

http://ujhazak.com