A naponta szedett aszpirin csökkenti a bél- és a gyomorrák kockázatát

A naponta szedett aszpirin csökkenti a bél- és gyomorrák kockázatát - derült ki egy brit elemzésből.

afd-88711A kutatók úgy vélték, ha Nagy-Britanniában minden 50 éves vagy annál idősebb ember tíz éven át szedné a gyógyszert, akkor elkerülhető lenne körülbelül 122 ezer haláleset. Arra azonban felhívták a figyelmet, hogy az aszpirin belső vérzést okozhat és szedését meg kell beszélni a kezelőorvossal - tudósított a BBC hírportálja az Annals of Oncology című rákkutatási szaklapban megjelent tanulmányról.

A londoni Queen Mary Egyetem tudósai mintegy kétszáz olyan tanulmányt vizsgáltak meg, amelyeket az aszpirin előnyös és ártalmas hatásairól készítettek. Azt fedezték fel, hogy a gyógyszer mintegy 30-40 százalékkal csökkentette a bél-, gyomor- és nyelőcsőrák miatti halálozást.

Gyengébb bizonyítékok támasztották alá azt, hogy az orvosság mérsékelné a mell-, prosztata- és tüdőrákos haláleseteket is. Azt is megállapították, hogy legalább öt éven át kell szedni az aszpirint, hogy a védőhatás érvényesüljön.

Jack Cuzick, a london Queen Mary Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője arra buzdította az ötven éves vagy annál idősebb egészséges embereket, hogy szedjenek tíz éven át naponta 75 milligramm aszpirint.
A kutatók szerint ha ezer 60 év feletti ember tíz éven át szedné a gyógyszert, egy évtizeddel később 16-tal kevesebben halnának meg rákban, eggyel kevesebb embert sújtana végzetes szívroham, ám kettővel többen hunynának el belső vérzés következtében.

Az egyik mellékhatás, a belső vérzés kockázata a korral emelkedik, ezért a kutatók azt ajánlották, tíz év után abba kell hagyni a szedést. Bizonytalan egyelőre, hogy a nagyobb adag erősebb védelmet jelent-e.
(http://www.bbc.com/news/health-28656812)

MTI

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com