A skót malátawhisky vízzel a legjobb svéd tudósok szerint

Pietsch Judit, az MTI különtudósítója jelenti: Két dolog van, amit egy hegylakó pőrén szeret, az egyik a malátawhisky - tartja a skót közmondás. Svéd tudósok azonban rácáfoltak erre, és kutatásaik alapján állítják, perdöntő bizonyítékot találtak arra, hogy a scotch bizony vízzel a legjobb.A kérdés évszázadok óta megosztja a szeszesital rajongóit: tisztán, vagy vízzel keverve a legízletesebb a skót whisky? A svéd kutatók számítógépes szimulációval arra a megállapításra jutottak pénteken ismertetett tanulmányuk szerint, hogy vízzel hígítva jobban a felszínre jönnek az ital ízei.

Szó szerint: a whiskyben lévő alkohol ugyanis a pohár vagy az üveg aljára nyomja az ital füstös ízéért felelős gvajakolt.

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Az alkoholtartalom csökkenésével viszont ellenkező irányú folyamat zajlik le, ami javítja a whisky ízét. A whiskyk eltérő zamata az erjesztett gabonák lepárlásán, érlelésük idején és végül hígításukon múlik. A desztillált malátawhisky alkoholtartalma jellemzően 70 százalék, mielőtt megkezdik legalább három évig tartó érlelésüket a hordókban. Az alkohol egy része elpárolog a folyamat során és 55-65 százalékosra csökken. A palackozás előtt vízzel hozzávetőleg 40 százalékosra hígítják. Ezt hívják metszésnek, amely tovább módosítja a whisky zamatát.
    

A Linnaeus Egyetem kutatói szerint viszont a tökéletes íz eléréséhez kell még egy kis víz, amikor az ital a poharakba kerül. Számítógépes szimulációk során víz, tiszta alkohol, vagyis etanol és gvajakol keverékeit elemezték. Negyvenöt százalékos alkoholtartalom mellett még a gvajakol jellemzően a folyadék felszínére került, s nem az aljára.
    

A kutatás vezetője, Bjorn Karlsson szerint a hígítás finom egyensúlyán múlik, hogy a víz rontja vagy javítja-e a scotch ízét. Az egyensúly pedig az alkoholtartalmon és az ízért felelős összetevők típusán múlik. Utóbbiak adják meg a whiskyk karakterét. Több skót whiskynek, különösen az Islay-szigetieknek jellegzetesen füstös ízük van, ami akkor keletkezik, amikor a csíráztatott árpát tőzegtűzön megfüstölik. Kémiailag a füstös zamat a fenoloknak, de különösen a gvajakolnak köszönhető. A gvajakol gyakoribb a skót whiskykben, mint az amerikaiakban vagy az írekben. A skóciai whiskykben összességében magasabb is a gvajakolszint, mint az ír vagy az amerikai italokban.


A gvajakolt egyébiránt Ascanio Sobrero itáliai kémikus fedezte fel 1847-ben. Ő persze az utókor számára sokkal inkább a nitroglicerin feltalálójaként ismert. A svéd tudósok szerint a gvajakol a whisky ízéhez és aromájához egyaránt hozzájárul. A The Daily Telegraph című brit lap által ismertetett tanulmányuk a Scientific Reports tudományos folyóiratban jelent meg.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Dél-Izraelben strucctojáshéjat fedeztek fel régészek egy hétezer évvel ezelőtt gyújtott tábortűz maradványai mellett, a Negev-sivatagban - közölte az izraeli régészeti hivatal, (IAA).

Tévhitek az elménkről

Tévhitek az elménkről

Tíz pszichológiai tévedés az emberi elméről és működéséről.

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből - közölte az ELTE az MTI-vel pénteken.

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Különleges, Kreutz-féle napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban: amennyiben a C/2026 A1 (MAPS) elnevezésű égitest túléli a napközelséget, alkonyatkor szabad szemmel is látható lesz hatalmas csóvája.

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között.

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

http://ujhazak.com