A világ legöregebb igazgyöngyét találták meg Abu-Dzabi közelében

A világ legöregebb, csaknem 8 ezer éves igazgyöngyét találták meg az Egyesült Arab Emírségekben, a Maravah-szigeten. Az alig egy centiméter átmérőjű gyöngyre egy régészeti feltárás során bukkantak tavaly az archeológusok - jelentette vasárnap a The National helyi hírportál. Az igazgyöngy az Abu-Dzabitól 170 kilométerre nyugatra fekvő szigeten került elő. A régészek karbonos kormeghatározása szerint a Kr. előtt 5800-5600 körüli időszakból származik. A szakemberek úgy vélik, a lelet igazolja, hogy mintegy nyolcezer éve a térségben már használták a gyöngyöket.

Egyúttal megállapították, hogy ez lehet a világon valaha fellelt legrégibb igazgyöngy.

    
A Maravah-szigeten az utóbbi években folytatott ásatások egy sor felfedezéshez vezettek. A feltárások során egykor virágzó kőkorszaki település nyomait találták meg. Az ott élő emberek nem egyszerű neolitikus nomádok voltak, tudtak navigálni, juhokat tartottak, halásztak, emellett ékszereket és műtárgyakat is készítettek.
    

A nyolcezer éves igazgyöngyöt az Abu-Dzabi Louvre múzeumban állítják ki a Luxus 10 ezer éve című kiállításon, amely október 30-án nyílik és február 18-ig tart. Véglegesen a Szaadijat-szigeten épülő Zajid Nemzeti Múzeumban helyezik el. "Az abu-dzabi gyöngy lenyűgöző lelet, bizonyság a tengerrel való kapcsolatunk ősi eredetére" - hangsúlyozta Mohamed al-Mubarak, a Kulturális és Idegenforgalmi Hivatal vezetője.
    

"A Maravah-sziget az egyik legértékesebb régészeti lelőhelyünk, és az ásatások folytatódnak abban a reményben, hogy még több bizonyíték kerül elő őseink életéről" - fűzte hozzá. Mindeddig a legöregebb ismert gyöngy, amelyet az Egyesült Arab Emírségekben találtak, 7500 éves volt. Ősi gyöngyök egy kőkorszaki temetőből is előkerültek, de azok sem voltak ennél idősebbek.
   

A szigeten rendszerint tavasszal folynak ásatások, és mintegy két hónapig tartanak. A gyöngyöt a tavalyi ásatási szezonban találták a kőkorszaki falu egyik házának padlóján. A gyöngy kormeghatározása néhány hónappal később fejeződött be. A régészek szerint a gyöngyöket a Mezopotámiával való kereskedelemben kerámiákra cserélhették, illetve ékszerként viselték őket.
    

Az ősi települések nyomait 1992-ben fedezték fel Maravah-szigetén. Az utóbbi évek ásatásai virágzó kőkorszaki település képét rajzolták ki. Egyebek mellett kerámiavázát, kő nyílhegyeket és kagylókat találtak. Festett gipszedények töredékei is előkerültek, amelyeket a térségben az eddigi legkorábbi dekoratív művészeti alkotásokként értékelnek.
    

A Maravah-szigeten 2020-ban tovább folytatják a régészeti feltárásokat.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com