A világ legrégebbi barlangi állatfestményét találták meg Indonéziában

A világ legősibb barlangi állatfestményét fedezték fel Indonéziában. A vaddisznót ábrázoló festmény a régészek szerint 45 ezer évvel ezelőtt készülhetett - számolt be róla a BBC News csütörtökön.Az életnagyságú celebeszi disznót sötétvörös és okker festékkel készítették a barlang falára egy jelenet részeként. A képet a Szulavézi-szigeten (Celebeszen) találták egy eldugott völgyben, a Leang Tedongnge barlangban.

A barlangfestmény a legkorábbi bizonyítéka annak, hogy a régióban megjelentek az emberi települések.

    
"Azok az emberek, akik a festményt készítették már modern emberek voltak, olyanok, mint mi, birtokában voltak minden képességnek és eszköznek, hogy olyan festményt készítsenek, amilyet akartak" - mondta el Maxime Aubert, a Science Advances folyóiratban megjelent felfedezésről készült tanulmány társszerzője.
    

Aubert, aki a kormeghatározás szakértője, a festményen talált kalcitlerakódást vizsgálta és Uránium-izotópos módszerrel állapította meg, hogy a lerakódás 45 ezer éves. A kutatók szerint ez igazolja, hogy a festmény legalább ilyen idős, de mint rámutattak, akár még ennél is régebbi lehet, mivel egyelőre csak a rajta talált kalcitlerakódást vizsgálták.
    

A tanulmány szerint a festmény 136 centiméter hosszú és 54 centiméter magas. A disznó fején szarvszerű agyarak is láthatók, ami a faj kifejlett hím példányainak jellegzetessége. Az állat képe körül kézlenyomatok, valamint részben fennmaradt két további disznóábrázolás is látható. A tanulmány másik szerzője, Adam Brumm szerint a barlangi festményen ábrázolt jelenetben a disznó a két másik disznó közötti harcot vagy interakciót szemlélhette.
    

A kézlenyomatok elkészítéshez a művészeknek előbb rá kellett nyomniuk a kezüket a barlang falára, hogy azt fújják körbe a festékkel. A régészek abban bíznak, hogy a nyálmaradványok alapján sikerül DNS-mintát is azonosítaniuk. A barlangi állatábrázolás lehet a maga nemében a legöregebb ilyen festmény, de nem a legősibb festmény, mivel a dél-afrikai hashtagszerű ábrák, amelyek 73 ezer éve készültek, időben jóval megelőzik.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com