A W bozon lényegesen nehezebb az elméletben véltnél

Egy évtizednyi mérés után a tudósok bejelentették, hogy a W bozon nevű elemi részecske tömege lényegesen nagyobb, mint ahogy az elméletekben leírták, ez pedig alapjaiban rázza meg az univerzum működéséről alkotott elképzelést.Ezeket az alapokat a részecskefizika úgynevezett standard modellje adja, amely az eddigi legjobb elmélet az univerzum legalapvetőbb építőköveinek és az őket irányító erőknek a leírására - írta a The Guardian online kiadása. A W bozon egy elektromos töltésű elemi részecske, amely az úgynevezett gyenge erőt, a természet négy alapvető erőinek egyikét irányítja, ezért a standard modell egyik pillére.
    

A Science tudományos lap friss számában közölt tanulmány szerint azonban a W bozon eddigi legpontosabb mérése ellentmond a részecskefizika standard modellje szabályainak. Ashutosh Kotwal, a Duke Egyetem fizikusa, a kutatás vezetője elmondta, hogy az eredményhez több mint 400 tudós tíz éven át rögzítette és elemezte a "mintegy 450 trillió ütközésből álló adatbázist".
    

Az ütközéseket - melyekben a részecskéket óriási sebességgel zúzzák szét, hogy tanulmányozhassák őket - az amerikai Illionis államban lévő Tevatron ütköztetővel hajtották végre. A Tevatron 2011-ben leállt, de a Fermilab Collider Detector (CDF) tudósai azóta is végzik a számításokat. Elmondták, hogy 0,01 százalékos pontossággal határozták meg a W-bozon tömegét, vagyis kétszer olyan pontosan, mint a korábbi kísérletek.
    

Ez olyan pontosság, mintha egy 350 kilogrammos gorilla súlyát 40 grammos pontossággal mérnék meg. Azt találták, hogy ez a modellben előrejelzettől hét standard eltéréssel - amit szigmának is hívnak - különbözik. Harry Cliff, a Cambridge-i Egyetem tudósa, aki a Nagy Hadronütköztetőben dolgozik (LHC) azt mondta, "ha ez valóságos, és nem rendszerszintű torzítás vagy a számítások módszerének félreértése, akkor ez azt jelentené, hogy új alapvető összetevője van az univerzumnak, amit eddig nem fedeztünk fel". A CDF szóvivje, David Toback szerint most az elméleti fizikusokon és újabb kísérleteken a sor, hogy megoldják a rejtélyt.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com