Árpád-kori és germán sírokat találtak Tatabányán

Egy kis területen több Árpád-kori sírt, egy kardokkal eltemetett germán harcost és a kora vaskorból származó háznyomokat találtak Tatabányán  - mondta el a városi múzeum igazgatója az MTI-nek.Pál Gabriella régész tájékoztatása szerint a területen két vízfolyás találkozásánál egykor kiemelkedő, homokos dombhát terült el, mely mindig használatban volt. A leletek több évezredet ölelnek át, így kerülhetett például élelemtároló gödör egy sír mellé. A most zárult feltárások decemberben kezdődtek Tatabánya Dózsakert városrészében.
    

A legkésőbbi lelet egy feltehetően a 6. században élt germán férfi sírja. Lábai mellett egy-egy vaskard feküdt, melyeket sikerült egészben kiemelni, a sírból még kőberakásos, ruha- vagy övdíszeket sikerült megmenteni. Mellette egy ugyanolyan tájolású üres sírt tártak fel. A sírrablók félrevezetésére szolgáló módszer azonban itt nem járt sikerrel, a harcos hiányzó lábfejeit valószínűleg díszes lábbelije miatt vihették el egykor - ismertette az igazgató.
    

Egymás közelében további 4-5 sírt találtak, amelyekből nem kerültek elő tárgyak, ezek egy az Árpád-kori temetőhöz tartoztak az 1200-1300-as évekből. A terület legrégebbi leletei a földbe mélyített házak nyomai a késő bronzkor-kora vaskor idejéből, Kr. e. 1000 környékéről. Ha bebizonyosodik, hogy a nyomok kora vaskoriak, akkor itt helyezkedhetett el az a települése, amely ahhoz a temetőhöz köthető, melyet korábban a Dózsakert városrész elején feltártak.
    

A leletanyagot Tatabányai Múzeumban tisztítás és rendszerezés után tudományosan feldolgozzák, majd az intézmény tervei szerint a leletekből egy kisebb kiállítást rendeznek.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com