Az arany sikerének rejtélye
Mitől lett az ember szemében ilyen értékes az arany? Az emberi hozzáállás tette azzá.
Kémiai szempontból csak egy a periódusos rendszer 118 eleme közül, mégis az emberek évszázadok - sőt évezredek - óta ezt a fémet, majd ebből az anyagbók készített pénzeket vagy ezzel az anyaggal fedezett pénzeket választottak fizetőeszköznek.
Már sok szakember és laikus próbálta megfejteni a titkot, miért az arany, miért nem egy másik elem, egy másik fém?
Egy kémia professzor a periódusos rendszer alapján keresi a magyarázatot: az összes légnemű és folyékony halmazállapotú elem kiesik, ugyanígy a mérgező anyagok (például az arzén), a radioaktív és a heves kémiai reakcióba lépő elemek sem jöhetnek számításba. Igazán csak a táblázat középső egységébe tartozó 49 elem jöhet számításba. itt található a réz, az alumínium, az ezüst is. ha megvizsgáljuk ezeknek az elemeknek a tulajdonságait egyenként, kiderül, hogy ezek egyike sem alkalmas a fizetőeszköz szerepét betölteni. Például: a titánium és a cirkónium ugyan kemény és tartós, de nehezen megmunkálható, rendkívül magas az olvadáspontjuk. Az alumínium ugyan könnyen megmunkálható, de hamar kopik. Elég itt a régi magyar forintokra és fillérekre utalni. Más elemek, például a vas pedig nagyon könnyen korrodál. Az első világháború végén készültek ugyan hadipénzek vasból, de eleve rövid időre, átmeneti jelleggel. A réz önmagában, ötvözés nélkül ugyancsak rövid ideig tudná betölteni a pénz szerepét. A világ számos országában használtak rézpénzeket - Magyarországon is -, ám ötvözetként.
A fenti érvek figyelembe vétele után mindössze nyolc elem maradt, mint lehetséges pénz alapanyag: a platina, a palládium, a ródium, az irídium, az ozmium, a ruténium, valamint az ezüst és az arany. Ezeket nemesfémekként tartjuk számon, mivel ezek alig lépnek reakcióba más elemekkel. Valamint tetszetős külsejük is alkalmassá teszi őket értékek kifejezésér.
Még ha a vas rozsdásodását figyelmen kívül hagynánk, akkor sem lenne alkalmas pénznek, mivel túl sok van belőle, így túl nagyok és súlyosak lennének a pénzek, hogy a megfelelő értéket ki tudják fejezni. Az aranyon és az ezüstön kívül a többi nemesfémmel pedig pont a fordítottja a baj: túl nagy értéket képviselnek. Nagyon ritkák, ráadásul a platinának például túl magas az olvadáspontja. A ritka nemesfémekből készülnek ugyan pénzek, de ezek befektetési célú, kis példányszámban forgalomba hozott emlékpénzek, vagy emlékérmek, nem fizetőeszközök, még akkor sem, hogyha címlettel ellátják elvileg törvényes fizetőeszköznek minősül.
Így nem marad más, csak az ezüst és az arany. Mindkettő viszonylag ritkán fordul elő, de nem túl ritkán. Viszonylag alacsony az olvadáspontjuk, ami a megmunkáláshoz, feldolgozáshoz elengedhetetlenül fontos.
Az ezüst gyorsan reagál a levegőben található a kénnel, ami elszínezi a fémet, így nem marad más, csak az arany. Így az a következtetés vonható le, hogy azért az arany az általános értékképző, a legértékesebb fizetőeszköz, mert kémiai szempontból nem érdekes elem.
A rendszer 79. számú eleme, átlagos körülmények között nem oxidálódik. A világ legnagyobb arany feldolgozó országai: Kína, Ausztrália, Oroszország és az USA.
Az arany viszonylagos tehetetlensége miatt akár ezer évre is lehet készíteni tárgyakat, az fenn fog maradni, múzeumokban ki lehet állítani, mivel kiváló állapotban marad meg.
Az arany fizetőeszközt nem a benne foglalt anyag értéke tette azzá ami, hanem a társadalom által kiszabott érték. Fontos tulajdonsága a tartósság, a hordozhatóság és az, hogy ne legyen mérgező, valamint a viszonylagos ritkasága. Becslés szerint a világ összes aranytárgya, érmek, ékszerek, fogarany, chip együttesen 20 köbméter méretű lenne. A külseje a másik vonzerő. A réz kivételével a többi fém ezüstös, "fémes" színű. A réz viszont könnyen korrodál, a levegő nedvességtartalma hatására zöld szín ütközik ki rajta. Az arany ezzel ellentétben megtartja színét. Az emberi szem ellenállhatatlanul szépnek találja az aranyat. Ennek tudományos magyarázata is van. Amíg a többi fém esetében csak a saját színt látjuk, addig az arany molekulái kicsit mozognak. A spektrum kék színéből egy kicsit elnyelnek, ezért a fényt visszaverve adja a jellegzetes aranyos színt.
Ma viszont már egyetlen ország sem készíti aranyból forgalmi pénzeit. (Az emlékpénzek és a kereskedelmi aranyak nem a napi pénzforgalom eszközei.)
Fordulópontnak Richard Nixon, amerikai elnök 1973-as bejelentése tekinthető. (Az olajárrobbanás miatti pénzügyi válság időszaka.) Ekkor az USA dollár letért az aranyalapról. Azóta egyetlen fontos valutát sem kötöttek az arany értékéhez.
[ads1]
Egy ország aranytartalékát nem a szükséglete, hanem a készlet, a bányászott arany határozza meg. A XVI. században a dél-amerikai hatalmas aranykészletek kibányászása óriási aranyáresést idézett Európában, miközben minden másnak az ára meredeken emelkedett. Magyarországon is ekkor áldozott le végleg a magyar arany virágkora. A középkorban az akkor ismert világ óvatos becslések szerint kétharmadát, merészebb számítások szerint háromnegyedét a magyar arany adta (körmöci arany). Azóta a probléma ellentett előjelű. Például az 1929-1933-as nagy gazdasági világválság idején sok ország letért az aranyalapról. Így tették lehetővé a nem fedezett papírpénz kibocsátást és a gazdasági élet élénkítését. Magyarországon bevezetésekor a XX. század mindhárom valutája, a korona, a pengő és a forint is aranyalapú valuta volt.
Az arany iránti kereslet változó, egy adott mennyiségű készlet mellett nagy áringadozást idézhet elő. Ez pedig kevéssé teszi alkalmassá az aranyat, hogy ismét a törvényes fizetőeszköz szerepét tölthesse be.
www.bbc.co.uk
Kémiai szempontból csak egy a periódusos rendszer 118 eleme közül, mégis az emberek évszázadok - sőt évezredek - óta ezt a fémet, majd ebből az anyagbók készített pénzeket vagy ezzel az anyaggal fedezett pénzeket választottak fizetőeszköznek.Már sok szakember és laikus próbálta megfejteni a titkot, miért az arany, miért nem egy másik elem, egy másik fém?
Egy kémia professzor a periódusos rendszer alapján keresi a magyarázatot: az összes légnemű és folyékony halmazállapotú elem kiesik, ugyanígy a mérgező anyagok (például az arzén), a radioaktív és a heves kémiai reakcióba lépő elemek sem jöhetnek számításba. Igazán csak a táblázat középső egységébe tartozó 49 elem jöhet számításba. itt található a réz, az alumínium, az ezüst is. ha megvizsgáljuk ezeknek az elemeknek a tulajdonságait egyenként, kiderül, hogy ezek egyike sem alkalmas a fizetőeszköz szerepét betölteni. Például: a titánium és a cirkónium ugyan kemény és tartós, de nehezen megmunkálható, rendkívül magas az olvadáspontjuk. Az alumínium ugyan könnyen megmunkálható, de hamar kopik. Elég itt a régi magyar forintokra és fillérekre utalni. Más elemek, például a vas pedig nagyon könnyen korrodál. Az első világháború végén készültek ugyan hadipénzek vasból, de eleve rövid időre, átmeneti jelleggel. A réz önmagában, ötvözés nélkül ugyancsak rövid ideig tudná betölteni a pénz szerepét. A világ számos országában használtak rézpénzeket - Magyarországon is -, ám ötvözetként.
A fenti érvek figyelembe vétele után mindössze nyolc elem maradt, mint lehetséges pénz alapanyag: a platina, a palládium, a ródium, az irídium, az ozmium, a ruténium, valamint az ezüst és az arany. Ezeket nemesfémekként tartjuk számon, mivel ezek alig lépnek reakcióba más elemekkel. Valamint tetszetős külsejük is alkalmassá teszi őket értékek kifejezésér.
Még ha a vas rozsdásodását figyelmen kívül hagynánk, akkor sem lenne alkalmas pénznek, mivel túl sok van belőle, így túl nagyok és súlyosak lennének a pénzek, hogy a megfelelő értéket ki tudják fejezni. Az aranyon és az ezüstön kívül a többi nemesfémmel pedig pont a fordítottja a baj: túl nagy értéket képviselnek. Nagyon ritkák, ráadásul a platinának például túl magas az olvadáspontja. A ritka nemesfémekből készülnek ugyan pénzek, de ezek befektetési célú, kis példányszámban forgalomba hozott emlékpénzek, vagy emlékérmek, nem fizetőeszközök, még akkor sem, hogyha címlettel ellátják elvileg törvényes fizetőeszköznek minősül.
Így nem marad más, csak az ezüst és az arany. Mindkettő viszonylag ritkán fordul elő, de nem túl ritkán. Viszonylag alacsony az olvadáspontjuk, ami a megmunkáláshoz, feldolgozáshoz elengedhetetlenül fontos.
Az ezüst gyorsan reagál a levegőben található a kénnel, ami elszínezi a fémet, így nem marad más, csak az arany. Így az a következtetés vonható le, hogy azért az arany az általános értékképző, a legértékesebb fizetőeszköz, mert kémiai szempontból nem érdekes elem.
A rendszer 79. számú eleme, átlagos körülmények között nem oxidálódik. A világ legnagyobb arany feldolgozó országai: Kína, Ausztrália, Oroszország és az USA.
Az arany viszonylagos tehetetlensége miatt akár ezer évre is lehet készíteni tárgyakat, az fenn fog maradni, múzeumokban ki lehet állítani, mivel kiváló állapotban marad meg.Az arany fizetőeszközt nem a benne foglalt anyag értéke tette azzá ami, hanem a társadalom által kiszabott érték. Fontos tulajdonsága a tartósság, a hordozhatóság és az, hogy ne legyen mérgező, valamint a viszonylagos ritkasága. Becslés szerint a világ összes aranytárgya, érmek, ékszerek, fogarany, chip együttesen 20 köbméter méretű lenne. A külseje a másik vonzerő. A réz kivételével a többi fém ezüstös, "fémes" színű. A réz viszont könnyen korrodál, a levegő nedvességtartalma hatására zöld szín ütközik ki rajta. Az arany ezzel ellentétben megtartja színét. Az emberi szem ellenállhatatlanul szépnek találja az aranyat. Ennek tudományos magyarázata is van. Amíg a többi fém esetében csak a saját színt látjuk, addig az arany molekulái kicsit mozognak. A spektrum kék színéből egy kicsit elnyelnek, ezért a fényt visszaverve adja a jellegzetes aranyos színt.
Ma viszont már egyetlen ország sem készíti aranyból forgalmi pénzeit. (Az emlékpénzek és a kereskedelmi aranyak nem a napi pénzforgalom eszközei.)
Fordulópontnak Richard Nixon, amerikai elnök 1973-as bejelentése tekinthető. (Az olajárrobbanás miatti pénzügyi válság időszaka.) Ekkor az USA dollár letért az aranyalapról. Azóta egyetlen fontos valutát sem kötöttek az arany értékéhez.
[ads1]
Egy ország aranytartalékát nem a szükséglete, hanem a készlet, a bányászott arany határozza meg. A XVI. században a dél-amerikai hatalmas aranykészletek kibányászása óriási aranyáresést idézett Európában, miközben minden másnak az ára meredeken emelkedett. Magyarországon is ekkor áldozott le végleg a magyar arany virágkora. A középkorban az akkor ismert világ óvatos becslések szerint kétharmadát, merészebb számítások szerint háromnegyedét a magyar arany adta (körmöci arany). Azóta a probléma ellentett előjelű. Például az 1929-1933-as nagy gazdasági világválság idején sok ország letért az aranyalapról. Így tették lehetővé a nem fedezett papírpénz kibocsátást és a gazdasági élet élénkítését. Magyarországon bevezetésekor a XX. század mindhárom valutája, a korona, a pengő és a forint is aranyalapú valuta volt.
Az arany iránti kereslet változó, egy adott mennyiségű készlet mellett nagy áringadozást idézhet elő. Ez pedig kevéssé teszi alkalmassá az aranyat, hogy ismét a törvényes fizetőeszköz szerepét tölthesse be.
www.bbc.co.uk
Hozzászólások