Az eddig véltnél több millió évvel korábban kezdődött meg a madarak "felemelkedése"

Az eddig véltnél több millió évvel korábban zajlott le a madarak evolúciójában az a kulcsfontosságú lépés, amely lehetővé tette számukra a repülést - állapították meg kutatók.A szakemberek eddig úgy vélték, hogy az olyan sajátosságok, mint az összeforrt csontok, csupán a viszonylag fejlettebb madaraknál alakultak ki, közvetlenül a dinoszauruszok kipusztulása előtt - írta a BBC News.

    
Egy Kínában felfedezett új fosszília vizsgálata azonban azt mutatta, hogy a madarak "felemelkedéséhez" szükséges csontszerkezeti változások 120 millió évvel ezelőtt, vagyis a dinoszauruszok uralmának fénykorában mentek végbe. A Pterygornis dapingfangensi nevű madár a mai Északkelet-Kína területén élt a korai krétakorban. A most felfedezett példány mindössze a második ilyen fosszília, amelyet eddig találtak, és tökéletes állapotban maradt fenn.
    

A pekingi Kínai Tudományos Akadémia gerincesekkel foglalkozó paleontológiai és paleoantropológiai intézetének munkatársa, Min Vang szerint a mostani felfedezés azt mutatja, hogy azok a sajátosságok, amelyek lehetővé tették a madarak számára a repülést, az eddig véltnél 40 millió évvel korábban alakultak ki.
   

Mindenfajta repülő gépezet egyik alapkövetelménye az erős, de könnyű szerkezet. A madarak evolúciója során a hátgerinc és a medenceöv csontjainak egy része összeforrt, akárcsak az ujj- és lábcsontok egy része, számos farok-, ujj- és lábcsont pedig eltűnt. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányt kommentálva Steve Brusatte, az Edinburghi Egyetem munkatársa megjegyezte, hogy ez a legkorábbi ismert madárfosszília, amelynél teljes csontösszeforradás figyelhető meg.
    

Hozzátette: "a jelek szerint rengeteg 'kísérletezés' folyt a korai madarak körében, vagyis a különböző fajok különböző módokon próbálták erősebbé és a repülés nehézségeivel szemben ellenállóbbá tenni a csontvázukat".


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com