Az érintőképernyős generáció - valóban előnyös a rászoktatás?

Szó szerint gyerekjáték a legújabb érintőképernyős technológiával készült eszközök használata. Az ilyen készülékek kezelését már pelenkáskorban könnyedén elsajátítják a legfrissebb generáció tagjai. De vajon mire állítják be a kisgyermekek és az óvodáskorúak agyműködését a tabletek és az okostelefonok?

Számos videót találunk a Youtube-on, melyen büszke szülők mutatják be felvételeiket arról, hogyan kezeli páréves gyermekük a iPadot, aki néhány egyszerű, céltudatos mozdulattal megtalálja a keresett ikont, és sajátkezűleg indítja el kedvenc játékát. A kis pelenkások ügyessége zavarba ejtő, ám ezzel együtt felmerül a kérdés: valóban ilyen korán kell elkezdeni a multimédiás eszközökre való szoktatást? Nem inkább a homokozóban kellene pancsolniuk vagy képeskönyveket lapozgatniuk? Tényleg okosabbak, céltudatosabbak és kreatívabbak lesznek így, mint kortársaik, akik maradnak a bevált építőkockáknál?

Még nem születtek tanulmányok a témában 

Az agykutatók, a gyerekpszichológusok és médiapedagógusok nagy izgalommal figyelik, hogyan gyűjtenek egyre korábban és egyre több tapasztalatot a kiskorúak a számítógépek kezelésében. Egyesek üdvözlik a jelenséget, mivel ezek problémamentesen vezetik be a gyermekeket a számítógépes eszközökkel töltött mindennapok korába, mások viszont bizonyos agyi területek leépülése miatt aggódnak. Egyelőre azonban még csak nem is születtek tanulmányok arról, milyen hatással van a legkisebbek agyi fejlődésére a számítógép.

Pedig a tabletet és az érintősképernyőt olyan, mintha nekik találták volna ki. Könnyű és eléggé egyszerűen kezelhető ahhoz, hogy egy páréves gond nélkül egyensúlyozhassa ölében, ráadásul egy leheletkönnyű ujjmozdulat a képernyőn elég is ahhoz, hogy valami beinduljon az érdekes szerkezeten.  A tableten aztán egy komplett világot fedezhetnek fel: interaktív játékok tucatjait, akár egyéves kortól. Mindezt egy tárgyon, ami alig nagyobb, mint egy képeskönyv.

A személyes interakció ekkor még fontosabb, mint a képernyő

Egyben mégis egyetértenek a szakemberek: kétévesnél kisebb gyerekek számára kifejlesztett számítógépes játékok fejlődéslélektanilag abszolút nem viszik őket előre. Ebben a korban ugyanis a szülőkkel és a gondozókkal történő közvetlen interakció áll az agyi fejlődés középpontjában. Egyesek eltúlzottnak tartják a gyártóknak azon propagandáját, mellyel euforikusan előadják, mennyivel gyorsabban és könnyebben tanulnak a kicsik a számítógépek segítségével.

Mivel az interaktív játékok megjelenése a piacon viszonylag újkeletű, csak hasonló témákban állnak rendelkezésre tanulmányok. Mint például arról, milyen hatással van a gyermekek agyi fejlődésére a televízió. Ezekből kiderült, hogy a kognitívan is aktív fogyasztói magatartás a televízió esetében körülbelül másfél éves kortól kezdődik. Első évükben a babák csak az optikai és akusztikai jelzéseket képesek felfogni, azt azonban nem érzékelik, ha a megtekintett tartalom teljesen értelmetlen. Csak egyéves kortól reagálnak ingerülten, ha a kép vagy a hang esetén valamilyen zavar áll be. Ilyenkor már megértik, mi zajlik a képernyőn, ám szükségük van további interakcióra is ahhoz, hogy fel tudják dolgozni a látottakat.

Egyes kísérletek azt is igazolták, hogy másfél éves kor alatt egyértelműen könnyebben veszik fel a közvetlen környezetük ingereit a gyerekek, mint a képernyőről kapott impulzusokat. A tévéből éppen az hiányzik számukra, ami a legfontosabb ebben a korban: a kétirányú kommunikáció. Léteznek aggasztó eredménnyel zárult tanulmányok is, amelyek azt támasztják alá, hogy minél korábban ülnek le a gyerekek a képernyő elé, annál magasabb kockázattal alakul ki náluk figyelemzavar. Emellett azok, akik különösen sokat néznek tévét ezekben az években, kognitív képességeik tekintetében elmaradnak kortársaiktól.

A szakemberek azonban hozzáteszik: az, hogy mennyiben fejlesztő vagy a fejlődésben hátráltató komponens a televízió használata, nagy részben függ a szülői jelenléttől is. Nagyon fontos az őszinte kommunikáció a különböző médiatartalmakról, és ha ez működik, akkor kisebbeknek is bátran kezébe adhatjuk a tabletet. Természetesen fontos, hogy sose hagyjuk őket egyedül ezekkel az eszközökkel.

Követhetjük az új trendet, de kell a szülői kontroll

Az USÁ-ban is egyre több pszichológus aggódik az új trendek miatt. Megfigyelhető, hogy a televízió képernyőjét már gyakran leváltja az iPad, ha a kimerült szülők egy kis nyugalmat szeretnének, és valamivel le akarják kötni gyerekük figyelmét. Emellett sok szülő azzal a meggondolással adja a kezébe egyre gyakrabban ezeket az eszközöket, mert fél attól, hogy gyermeke hátrányos helyzetbe kerül a legújabb elektronikus médiák ismerete nélkül. Ennek következtében az olyan korú gyerekek, akiknek leginkább a szabadban kellene hangosan tombolniuk, nyugodtan, csendben ülnek a gépek előtt. Sok szülő ezért lekorlátozza a gyerekek által engedélyezett alkalmazások számát és a gépek előtt töltött időt is. A szakemberek szerint óvodáskorban a képernyő előtt eltöltött órák száma jó esetben nem haladja meg a fél órát, iskoláskorban a másfél órát, utóbbi esetben azonban a számítógépes tanulást is magába foglalva.

Ahhoz, hogy egy gyermek meghódítsa a világot, az összes érzékével tapasztalatot kell gyűjtenie. Ehhez még a legszórakoztatóbb vagy legjobban fejlesztő alkalmazások sem elegendők. Jelenleg azonban a képernyők korszakában élünk, és valójában értelmetlen, miért találják szörnyűnek a gyerekek egyre elterjedtebb médiahasználatát azok a szülők, akik maguk is valamilyen képernyő előtt gubbasztanak.

Forrás: focus.de