Az idegenek óriási szemgolyókról figyelhetnek

A vörös törpecsillagok körül hatalmas bolygók keringhetnek, melyek szemgolyóra hasonlítanak. A kutatók azt szeretnék kideríteni, hogy vajon lehet- e ilyen bolygókon élet.

A világegyetem csillagainak a 70%-a vöröst törpékhez tartoznak, amik nem nagy csillagok, és a fényük is sokkal halványabb a napunkánál. A Kepler űrtávcső felvételei szerint az ilyen kis csillagok körül rengeteg kőzetbolygó kering, amelyek tömege a Föld tömegének a fele, de akár a négyszerese is lehet. Kutatók szerint, ha pedig vannak ilyen bolygók a vörös törpék körül, akkor elképzelhető az is, hogy van ezeken a bolygókon élet.



Az idegen élet utáni kutatásnál figyelembe veszik, hogy a bolygók felszínén folyékony víznek kell lenni, és a hőmérsékletnek is megfelelőnek kell lenni. Ez a lakható zóna.

Mivel ezeknek a bolygóknak a napja kisebb és halványabb, mint a mi csillagunk, ezért ezeknek a planétáknak közelebb kell keringeni a csillagjukhoz.  Így sokkal könnyebb felfedezni az ilyen bolygókat, mert keringésük a napjuk körül gyorsabb a Földénél. Keringésük közben csillagjukat elfedhetik, így könnyű lehet őket felfedezni. Az ilyen bolygóknál az is előfordulhat, hogy keringése a napja körül kötött, vagy azzá válik. Ez nem jelent mást, mint azt hogy a bolygó mindig csak az egyik oldalát mutatja a fény felé. A másik oldalán örök sötétség van. Hasonlóképpen a mi Holdunkhoz.



Mivel ezek a bolygók nem forognak, csak keringenek, a tudósok az ilyet kétarcú világnak nevezik, és óriás szemgolyóhoz hasonlítják. Az ilyen bolygóknál azt az oldalt, ahol soha nem éri nap örök sötétség, és jég birodalma lehet. A másik oldalon, ahol állandóan süti a nap valószínű, hogy nagy a kopárság, és forróság. Azonban az átmenetnél, ahol a sötétség átmegy a világosságba, itt a kár folyékony víz is lehet. Továbbá olyan klíma is előfordulhat itt, ami a földön kívüli élet számára ideális hely. Egyébként ez a hely az, ami az úgynevezett szürkületi zóna. Ezeknél a bolygóknál ez a hely emlékeztet óriási szemre.

A szemgolyó-földnek elnevezett bolygótípust eleinte a Gliese 581g nevű bolygó ihlette. Ez a bolygó mindössze 20 fényévre van tőlünk, és a kutatók ezt a planétát 2010-ben lakható bolygóvá kiáltották ki, és az itteni élet lehetőségét is felvetették. Aztán a csillagászok nem igazán akarták elfogadni létezését. Ezek mellett Raymond Pierrehumbert a Chicagói Egyetem geofizikusa úgy gondolja, ha a bolygó létezik, akkor minden bizonnyal a szemgolyó bolygók kategóriájába tartozik. Daniel Angerhausen a Ressenleaer Műszaki Egyetem (Troy, New York) asztrobiológusa közölte, hogy ma már rendelkezésre állnak olyan műszerek, amelyek alkalmasak a szemgolyó-földbolygók kimutatására. Bár ezt hogyan lehetne alkalmazni, ezt pontosan még nem tudja.



Véleménye szerint földi kutatásokat kellene végrehajtani. Modelleket kell létrehozni ezzel szimulálva a szemgolyó-föld bolygókat illetően. Létre kell hozni mesterségesen a klímát laboratóriumi környezetben, és változtatva lennének a bolygók tömege is, valamint a mágneses tere is. A jég összetétele, és sűrűsége is fontos kérdésekre adna választ a modellben. A modellek arra is választ adnának, hogy a bolygók mikortól válnak teljesen vízzel borítottá. Illetve hogyan jöhetnek létre olyan holdak, mint a Jupiter esetében, ahol hold teljes felülete jégbe burkolózik, és csak a kéreg körül lehet víz, és élet.

A modellek elkészítése mellett a kutatók fontos hangsúlyt helyeznek az extrém körülmények között élő fajok tanulmányozásában is. Erre választották az Antarktiszt, hogy ott mikrobákat tanulmányozzanak. Ezeket a mikrobákat a Sao Pauló-i Asztrobiológiai Laboratórium Mars-szimulációs kamrájában a szemgolyó-földek feltételezett fizikai viszonyainak teszik majd ki.



A vörös törpék körüli Föld szerű bolygókkal kapcsolatban az a szépséghiba, hogy ezek a vörös csillagok bármikor heves kitöréseket produkálhatnak, mert nem olyan nyugodtak, és kiszámíthatóak, mint a mi Napunk. Így egy ilyen kitörés alkalmával az életet a nap a bolygóról elsöpörheti a légkörével együtt.



A kutatók bíznak abban, hogy a James Webb épülő új távcsövével meg lehet lesz állapítani, hogy valamelyik exobolygó vajon a szemgolyó-föld kategóriájába sorolható-e. Azt is remélik, hogy a későbbiekben kifejlesztett távcsövekkel molekuláris jeleket is tudnak érzékelni, ami ezeken a bolygókon az élet jelenlétére utalhat.

(origo)