Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp

Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp.A csillagászoknak olyan galaxisról sikerült képet készíteniük, amely az ősrobbanás után mindössze 500 millió évvel létezett már. A felvételt a gravitációs lencse nevű természetes jelenség felnagyította, így korábban nem látott részletességű képet kaptak a tudósok.

   
Az ilyen űrbéli objektumok általában csak apróbb vörös pontokként jelennek meg a nagy teljesítményű teleszkópokon.

A csillagászatban a távolság és a kor összefüggő jellemzők, a fénynek ugyanis hosszú időre van szüksége, míg megteszi az űrben ezt a hatalmas távolságot, így a kutatók most azt látják, milyen volt a galaxis több 13 milliárd évvel ezelőtt.  
    

A részletgazdag felvétel segítheti a kutatókat a galaxisok kialakulásának megismerésében. "Ilyen távolságban szinte minden galaxis elmosódott pont. Szerencse kérdése, hogy egy galaxist sikerül-e éppen a megfelelő módon lefotózni és ilyen sok részletet megismerni" - idézi Brett Salmont, a kutatásról készült tanulmány vezető szerzőjét a BBC News internetes oldala.
    

A baltimore-i Space Telescope Science Institute (STScI/Űrcsillagászati Kutatóintézet) kutatója hozzátette, hogy a gravitációs lencse hatásának elemzéséből megállapíthatják a galaxis aktuális méretét és alakját. A szakértők eredményeiket 231. Amerikai Csillagászati Találkozón mutatták be Washingtonban. A gravitációs lencse úgy működik, hogy a nagy tömegű kozmikus objektumok gravitációs mezeje meghajlítja a fényt, például a mögöttük lévő galaxis fényét.
   

A gravitációs mező úgy hat, mint egy lencse: felnagyítja a mögötte lévő objektumot. Ebben az esetben egy nagy galaxishalmaz nemcsak felerősítette a jóval távolibb galaxis fényét, de képét ív alakban meg is görbítette. A lencse egy borospalack aljához hasonlóan torzítja a háttér képét - mondta Salmon. Az ősi galaxis viszonylag kicsi, tömege a Tejútrendszer mintegy százada. Ez jellemző lehet az ősrobbanás után viszonylag rövid idő alatt keletkezett galaxisokra.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com