Beszélő robotot küld az űrbe Japán

A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) fog szolgálatot teljesíteni egy japán cégek által kifejlesztett, emberekkel való társalgásra képes apró humanoid robot.

article-2348974-1A854033000005DC-247_634x355

A remény és a robot szavak után Kirobo névre keresztelt, 34 centiméter magas és egy kilogramm súlyú szerkezet augusztusban érkezik az ISS fedélzetére, ahol az űrállomás japán lakóit fogja szóval tartani egy kísérlet keretein belül.

A szerkezetet kifejlesztő Toyota, a Tokiói Egyetem és robotikai cégek reményei szerint a Kirobóhoz hasonló beszélő robotok a jövőben az asztronauták segítségére lehetnek az űrben. Maga Kirobo is valami hasonlóra vágyik, arra kérdésre, hogy mi az álma, ugyanis azt felelte: "Olyan jövőt szeretnék teremteni, amelyben az emberek és a robotok együtt élhetnek és jól ki tudnak jönni egymással."

"Ez egy kis lépés nekem, de egy hatalmas ugrás a robotoknak" - közölte a robot a Holdra elsőként lépő Neil Armstrong űrhajós híres szavaira utalva.

Ugyanakkor Kirobo első, a Dentsu japán reklámcég által szervezett küldetése nemcsak a tudományról, hanem a PR-ról is szól. "Oroszország volt az első nemzet az űrben, az Egyesült Államok volt az első a Holdon, azt akarjuk, hogy Japán legyen az első, amely emberekkel kommunikálni képest robotűrhajóst bocsát fel" - közölte Nisidzsima Joricsika projektmenedzser.

Kirobo az űrhajósokkal való beszélgetés mellett a Földön maradtakról sem feledkezik meg: a robot a tervek szerint tanórákat fog tartani japán kisiskolásoknak az ISS fedélzetéről.

MTI

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Nem biztos, hogy a luxusbunker a legjobb búvóhely, ha itt a világvége

Nem biztos, hogy a luxusbunker a legjobb búvóhely, ha itt a világvége

A tudomány szerint árnyaltabb a kép.

Több ezer éves emberi DNS-t találtak barlangfalakon

Több ezer éves emberi DNS-t találtak barlangfalakon

Egy nemzetközi kutatócsoport munkájának köszönhetően közelebb kerülhetünk az őskori művészek azonosításához.

A hőhullámok és a többlethalálozás összefüggéseit elemezték megyénként az ELTE kutatói

A hőhullámok és a többlethalálozás összefüggéseit elemezték megyénként az ELTE kutatói

Nem a legforróbb megyékben a legnagyobb a többlethalálozás, annak mértékét a helyi tényezők, így az egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények és a felkészültség is jelentősen befolyásolják, ami fontos szempont lehet a közegészségügyi felkészülésben.

A demencia korai jele lehet a lassabb séta

A demencia korai jele lehet a lassabb séta

A kutatások szerint oda kell figyelni a gyalogtempóra.

A Mars és az Uránusz találkozását lehet megfigyelni majd július elején

A Mars és az Uránusz találkozását lehet megfigyelni majd július elején

A Mars és az Uránusz ritka bolygóegyüttállását lehet majd megfigyelni a Fiastyúk csillaghalmaza alatt július 4-én, a hajnali égen.

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

http://ujhazak.com