DNS-elemzéssel tárták fel a kihalt "paleoeszkimók" történetét

DNS-elemzéssel tárta fel egy nemzetközi kutatócsoport a "paleoeszkimók", a mai eszkimók előtti őslakók kihalt kultúráinak történetét. Az új, genetikán alapuló őstörténet az eddigi legpontosabb képet adta az észak-amerikai sarkvidék elmúlt hatezer évének lakóiról.

A sarkvidék ma élő és egykori lakóinak DNS-elemzése szerint egyetlen, Szibériából indult bevándorlási hullámmal érkezett a 700 évvel ezelőtt kihalt paleoeszkimó őslakosok összes kultúrája.

A mai inuitok és az amerikai indiánok egy másik hullámmal érkeztek - idézte a BBC News a Science tudományos folyóiratban frissen megjelent tanulmányt.
Több mint 150 őslakos maradványaiból vett DNS-minta elemzésével a kutatók kimutatták, hogy a Saqqaq- és a Dorset-kultúra népei, vagyis az úgynevezett paleoeszkimók egy genetikai családhoz tartoztak, és mindannyian a Szibériából mintegy hatezer évvel ezelőtt indult bevándorlási hullámmal érkeztek Amerikába a Bering-szoroson keresztül.

dnskö"Ez az egyetlen populáció, mely a sarkvidéken letelepedett, és majdnem ötezer éven át élte túl a zord viszonyokat. Ennyi idő alatt az életmódjuk annyit változott, hogy elkülöníthető kultúrákat képviseltek" - mondta Maanasa Raghavan, a tanulmány vezető szerzője. Az is kiderült, hogy mielőtt a paleoeszkimó kultúra 700 évvel ezelőtt hirtelen eltűnt, népeik nem keveredtek az inuitok felmenőivel, akik egy ezer éve indult második migrációval érkeztek Szibériából.

Egyelőre rejtély a paleóeszkimók népességének és kultúrájának teljes eltűnése, ami 100-150 év alatt mehetett végbe, és felvetheti akár egy "ősi népirtás" kérdését is - vélte William Fitzhugh, a washingtoni Smithsonian Intézet professzora, a tanulmány egy szerzője, aki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez csupán spekuláció, bizonyíték nincs rá.
Az erőszakos forgatókönyv ellen szól az is, hogy az inuitok legendái csak baráti kapcsolatokról szólnak őseik - a Thule-kultúra - és a még korábban élt "kedves óriások" között.
(http://www.bbc.com/news/science-environment-28965227)

forrás:MTI

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com