DNS-vizsgálattal igazolták az inkák eredetével kapcsolatos legendákat

A hajdani inka uralkodók ma élő leszármazottainak genetikai vizsgálatával igazolták perui kutatók, hogy az amerikai kontinens legnagyobb prehispán civilizációjának eredetével kapcsolatos két legenda, amelyek közül az egyik a perui Puno megyében lévő Titicaca-tó környékét, a másik a perui Cuzcóban lévő Pacaritambo barlangot tartja az inkák származási helyének, igaz és kapcsolódik is egymáshoz.A limai Universidad de San Martín de Porres kutatói, Ricardo Fujita és Jose Sandoval az inka kultúrától megbabonázva döntöttek úgy, hogy utána járnak az ősi indián civilizáció eredetét övező történeteknek. A témáját tekintve egyedülállónak számító tanulmányuk célja annak kiderítése volt, hogy az inkák eredete egyetlen, vagy esetleg több patriarchára vezethető-e vissza - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

   
A vizsgált legendák egyike szerint az inkák egy szerelmes pártól származnak a Titicaca-tó környékéről, míg a másik történet szerint az első inkák az Ayar testvérek voltak, akik a Pacaritambo barlangból jöttek elő. A kutatók több mint háromezer perui, bolíviai és ecuadori őslakostól vett DNS-mintát vetettek össze az inkák azon leszármazottainak genetikai adataival, akik még ma is Cuzcóban, valamint a Titicaca-tó környéki településeken élnek.
    

A leszármazottak családfájának rekonstruálását követően a kutatók végül 200 olyan embert azonosítottak Cuzco déli részéről, valamint Bolívia északi területeiről, akik genetikai azonosságokat mutatnak a hajdani inka nemességgel. "Három éven át vizsgáltuk a leszármazottak genetikai adatait, és most már megerősíthetjük, hogy az inka civilizáció eredetét övező két legenda összekapcsolódik egymással" - mondta Fujita. Hozzátette: "arra a következtetésre jutottunk, hogy az inka birodalom nemessége két ágról, a Titicaca-tó és a Cuzco környékéről származik".
   

A kutatók munkájának azonban még koránt sincs vége, ugyanis még messzebbre vissza akarnak tekinteni a múltba, hogy "a lehető legpontosabb képet alkothassák meg a legjelentősebb prehispán civilizáció eredetéről". Ehhez viszont már ősi leletekből, például múmiákból vett DNS-mintákra lenne szükségük. Ez azonban meglehetősen nagy kihívást jelent, ugyanis az 1532-ben érkezett spanyol hódítók elpusztították az inka múmiákat, amikor kereszténységre akarták áttéríteni a helyieket. A kutatók ezért most olyan területek után kutatnak, ahol az inkák közvetlen leszármazottai nyugszanak.
    

A mostani tanulmány előzetes eredményeit a Molecular Genetics and Genomics című folyóiratban közölték. A mai Argentína nyugati felétől egészen Kolumbia déli részéig terjedő Inka Birodalom közigazgatási, politikai és katonai központja Cuzco volt. Az inkák több mint kétszáz évig uralkodtak a területen a spanyol hódítók 16. századi megérkezése előtt. A birodalomhoz tartozott a mai Peru területén található Machu Picchu romváros is, amely a világörökség része.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Dél-Izraelben strucctojáshéjat fedeztek fel régészek egy hétezer évvel ezelőtt gyújtott tábortűz maradványai mellett, a Negev-sivatagban - közölte az izraeli régészeti hivatal, (IAA).

Tévhitek az elménkről

Tévhitek az elménkről

Tíz pszichológiai tévedés az emberi elméről és működéséről.

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből - közölte az ELTE az MTI-vel pénteken.

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Különleges, Kreutz-féle napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban: amennyiben a C/2026 A1 (MAPS) elnevezésű égitest túléli a napközelséget, alkonyatkor szabad szemmel is látható lesz hatalmas csóvája.

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között.

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

http://ujhazak.com