Elhunyt Bejczy Antal űrkutató, a Marsjáró egyik megalkotója - videó
Elhunyt Bejczy Antal Egyesült Államokban élő mérnök, fizikus, űrkutató, a Marsjáró egyik megalkotója. A neves tudóstól július 11-én vesznek végső búcsút Los Angelesben, hamvait pedig Budapesten helyezik majd örök nyugalomra.
Az Óbudai Egyetem honlapján olvasható tájékoztatás szerint Bejczy Antalt életének 86. évében érte a halál, az intézmény a tudóst saját halottjának tekinti.
Bejczy Antal 1930. január 16-án az Ercsihez tartozó Sina-telepen született. Középiskoláit Kalocsán, a jezsuitáknál végezte, egyetemre azonban nem mehetett, mert apja, Bejczy Jenő a Wimpffen grófi uradalom főintézője volt, így gyári munkásként dolgozott.
Már norvég állampolgárként NATO-ösztöndíjjal az Egyesült Államokban tanult tovább a kaliforniai műszaki egyetemen (CALTECH), ott kezdett el foglalkozni a Marson történő leszállás problematikájával. 1969-től nyugdíjazásáig, 32 éven át dolgozott a Kármán Tódor alapította világhírű kaliforniai NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) kutatójaként, az űrkutatás területén. Emellett a St. Louis-i Washington Egyetem robotika tanszékének volt tanszékvezetője.
Megalapította az Elektronikai és Villamosmérnöki Intézet (IEEE) robotikai és automatizálási társaságát, amelynek vezetésében 14 éven át vállalt feladatokat.
Bejczy Antal 1971-től robotikával és távirányítással foglalkozott, a Jet Propulsion kutatási fókuszában azoknak a robotoknak a fejlesztése állt, amelyek képesek a Mars felületének feltárására. Robotintelligenciával kapcsolatos eredményei felkeltették a Johnson Space Center érdeklődését és megbízást kapott az űrkompon használatos robotkéz-technológia kidolgozására. 1992-től ő volt a Marsjáró, a Pathfinder távirányítási technikájának kifejlesztője. 1997-ben került sor fő műve, a Marsjáró bemutatkozására. A Sojourner több héten keresztül küldte az adatokat a Földre arról a körülbelül 100 négyzetméteres területről, amit bejárt.
Bejczy Antalnak 6 szabadalmat és több mint 40 újítást köszönhetett az űrkutatás. Emellett 150 tudományos cikk szerzője, 10 szakmai könyv társszerzője és több tucat tudományos konferencia előadója volt. Tudományos munkásságát számos magas rangú díjjal jutalmazták. A tudóst 2000-ben a Budapesti Műszaki Főiskola díszdoktorává avatta. 2010-ben a külföldön élő magyarok nevében ő vette át a Magyar Örökség díjat, amelyet "a nemzetközi űrkutatásban való magyar részvétel", tehát a magyar űrkutatók közössége kapott.
MTI
Az Óbudai Egyetem honlapján olvasható tájékoztatás szerint Bejczy Antalt életének 86. évében érte a halál, az intézmény a tudóst saját halottjának tekinti.
Bejczy Antal 1930. január 16-án az Ercsihez tartozó Sina-telepen született. Középiskoláit Kalocsán, a jezsuitáknál végezte, egyetemre azonban nem mehetett, mert apja, Bejczy Jenő a Wimpffen grófi uradalom főintézője volt, így gyári munkásként dolgozott.
Később esti tagozaton beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karára, majd 1956-ban elhagyta az országot. Norvégiában telepedett le, ott folytatta tanulmányait, 1963-ban az alkalmazott fizika doktorává avatták.
Már norvég állampolgárként NATO-ösztöndíjjal az Egyesült Államokban tanult tovább a kaliforniai műszaki egyetemen (CALTECH), ott kezdett el foglalkozni a Marson történő leszállás problematikájával. 1969-től nyugdíjazásáig, 32 éven át dolgozott a Kármán Tódor alapította világhírű kaliforniai NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) kutatójaként, az űrkutatás területén. Emellett a St. Louis-i Washington Egyetem robotika tanszékének volt tanszékvezetője.
Megalapította az Elektronikai és Villamosmérnöki Intézet (IEEE) robotikai és automatizálási társaságát, amelynek vezetésében 14 éven át vállalt feladatokat.
Bejczy Antal 1971-től robotikával és távirányítással foglalkozott, a Jet Propulsion kutatási fókuszában azoknak a robotoknak a fejlesztése állt, amelyek képesek a Mars felületének feltárására. Robotintelligenciával kapcsolatos eredményei felkeltették a Johnson Space Center érdeklődését és megbízást kapott az űrkompon használatos robotkéz-technológia kidolgozására. 1992-től ő volt a Marsjáró, a Pathfinder távirányítási technikájának kifejlesztője. 1997-ben került sor fő műve, a Marsjáró bemutatkozására. A Sojourner több héten keresztül küldte az adatokat a Földre arról a körülbelül 100 négyzetméteres területről, amit bejárt.
Bejczy Antalnak 6 szabadalmat és több mint 40 újítást köszönhetett az űrkutatás. Emellett 150 tudományos cikk szerzője, 10 szakmai könyv társszerzője és több tucat tudományos konferencia előadója volt. Tudományos munkásságát számos magas rangú díjjal jutalmazták. A tudóst 2000-ben a Budapesti Műszaki Főiskola díszdoktorává avatta. 2010-ben a külföldön élő magyarok nevében ő vette át a Magyar Örökség díjat, amelyet "a nemzetközi űrkutatásban való magyar részvétel", tehát a magyar űrkutatók közössége kapott.
MTI
Hozzászólások