Elindult a Mauve kisműhold a Tejútrendszer csillagainak vizsgálatára

Elindult a Mauve kisműhold, amely a Tejútrendszer csillagainak aktivitását vizsgálja - közölte a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont hétfőn az MTI-vel.A műhold a SpaceX Falcon-9 hordozórakétájával indult a Transporter-15 rideshare-program keretében. A pályára állítást követően 2026 elején kezdődnek a tudományos megfigyelések.

A Mauve ultraibolya és látható fényben (200–700 nm) végez majd spektrofotometriai méréseket. A kutatások középpontjában a csillagkitörések, a kettőscsillagok, a forró és fiatal csillagok, valamint a fiatal exobolygórendszerek állnak. A Mauve adatai segítenek megérteni, hogyan befolyásolja a csillagok aktivitása a körülöttük keringő bolygók légkörét és lakhatóságát.

A projekt megvalósításában jelentős szerepet kapott a magyar űripari cég, a C3S Kft., a tudományos adatok feldolgozásában pedig hazai csillagász kutatók működnek közre.

A Mauve adatain dolgozó nemzetközi csapat tagjai között ott vannak a HUN-REN CSFK STARK kutatócsoportjának szakemberei is, akik az NKFIH Élvonal programjának keretében az M-törpék aktivitását és a hozzájuk kapcsolódó fler- és koronaanyag-kidobódások (CME) hatásait vizsgálják.

A Mauve a brit Blue Skies Space Ltd. és a C3S Kft. első tudományos műholdja, amelynek célja, hogy feltárja a csillagkitörések, mágneses mezők és a fiatal bolygórendszerek kialakulásának titkait, ezzel új perspektívát nyitva a bolygók lakhatóságának kutatásában.

A mindössze 18,6 kilogrammos Mauve műhold három év alatt készült el egy európai ipari konzorcium együttműködésében, amelyben a magyar C3S Kft. nyújtotta a műholdplatformot és végezte a műszer integrálását és tesztelését, valamint végzi az üzemeltetését is.

"A Mauve új ablakot nyit a csillagaktivitás vizsgálatára. A Földről nem megfigyelhető ultraibolya tartományban jobban megérthetjük, hogy a csillagok hogyan viselkednek, és hogy a flerjeik hogyan befolyásolhatják bolygóik környezetét. A hagyományos földi távcsövek nem alkalmasak ilyen mérésekre, ezért egy olyan műhold, mint a Mauve, elengedhetetlen ismereteink bővítéséhez" – idézi a közlemény Giovanna Tinetti professzor, a Blue Skies Space vezető tudósa és társalapítója szavait.

"Az a célunk, hogy az űrkutatási adatokat a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetővé tegyük. A Mauve pályára állítás után átesik az üzembe helyezésen, majd 2026 elején kezdi meg az adatok szolgáltatását a kutatók számára, és ugródeszkaként szolgál az űrkutatási adatok iránti globális kereslet kielégítésére szolgáló műholdflotta elindításához" – mondta Tessenyi Marcell, a Blue Skies Space vezérigazgatója és társalapítója.

"A bolygók lakhatóságát nemcsak a méretük vagy pályájuk határozza meg, hanem központi csillaguk viselkedése is. A Mauve lehetővé teszi, hogy soha nem látott részletességgel vizsgáljuk a csillagok ultraibolya aktivitását is: ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakítják a csillagok a bolygóik légkörét és fejlődését" – mondta Vida Krisztián, a konzorcium magyar tagja.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com