Elnapolta exobolygó-vadász űrszondájának indítását a NASA
A teleszkóp helyi idő szerint hétfő este 18 óra 32 perckor indult volna útnak a floridai Cape Canaveralról a SpaceX űripari magánvállalkozás Falcon 9 típusú rakétáján, ám alig három órával a tervezett indítás előtt lefújták a kilövést - írta a BBC News.
A SpaceX szerint a szakembereinek még némi időre van szüksége a rakéta vezérlésével, navigációjával és ellenőrzésével kapcsolatos kérdés tisztázására. A vállalat emberei most azon dolgoznak, hogy helyi idő szerint szerda este 18 óra 51 perckor elindíthassák a járművet. A BBC értesülései alapján a misszióban részt vevő kutatóknak ugyancsak szüksége volt a fellövés elnapolására, hogy néhány plusz ellenőrzést is lefuttathassanak magán az űrszondán.
A kutatószonda az úgynevezett tranzitmódszerrel fogja vizsgálni az egész égboltot. A TESS fedélzetén működő detektorok a csillagok fényességét mérik és azt az átmeneti elhalványodást keresik, ami olyankor következik be, amikor a csillag körül keringő bolygó éppen a csillag előtt halad át. Az új fotometriai űrszonda mérései alapján körülbelül 2-3 ezer exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli planéta felfedezésére számítanak a csillagászok a misszió első két évében. A nagyjából személyautó méretű űrszonda fedélzetén négy nagy látószögű távcsövet helyeztek el. A négy távcsőbe eltérő irányú, de egymással szomszédos területekről érkezik a fény, és együtt 400-szor nagyobb területet észlelnek egyidejűleg, mint a Kepler űrszonda által eredetileg vizsgált égboltrészlet.
Az űrszonda egy olyan bolygókatalógus létrehozását teszi lehetővé, amely révén a Földön és az űrben lévő többi teleszkóp sokkal részletesebben fog tudni vizsgálni egy-egy égitestet. "Olyan lesz, mint egy telefonkönyv, amelyben az ember kikeresheti, amire szüksége van. Nem csupán mennyiségi, hanem minőségi eredményről is beszélünk, ugyanis az általunk felfedezett bolygók elég fényesek és elég közel vannak a Földhöz ahhoz, hogy további vizsgálatokat végezzünk rajtuk" - mondta Sara Seager, a Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) munkatársa, a TESS projekt vezetője.
A felfedezett bolygók további tanulmányozásának kulcsszereplője valószínűleg a Hubble űrteleszkóp utódjaként számon tartott James Webb űrtávcső lesz, amely a tervek szerint 2020-ban kezdi meg működését. Az infravörös tartományban érzékelő eszköz - több egyéb funkciója mellett - képes lesz az exobolygók légkörének tanulmányozására is, olyan gázok után kutatva, amelyek a földi értelemben vett élet jelenlétére utalhatnak.
Bill Chaplin, a nagy-britanniai Birminghami Egyetem asztroszeizmológusa szerint a TESS megfigyelései révén rengeteg plusz információt lehet majd megtudni a csillagokról. "Megállapíthatjuk a csillagok alapvető tulajdonságait. Meg fogjuk tudni mondani a tömegüket és a korukat. Képet alkothatunk arról, hogy milyen is egy csillag belseje. Tulajdonképpen olyan lesz, mintha ultrahangvizsgálatot végeznénk rajtuk" - fogalmazott a szakember.
MTI
A SpaceX szerint a szakembereinek még némi időre van szüksége a rakéta vezérlésével, navigációjával és ellenőrzésével kapcsolatos kérdés tisztázására. A vállalat emberei most azon dolgoznak, hogy helyi idő szerint szerda este 18 óra 51 perckor elindíthassák a járművet. A BBC értesülései alapján a misszióban részt vevő kutatóknak ugyancsak szüksége volt a fellövés elnapolására, hogy néhány plusz ellenőrzést is lefuttathassanak magán az űrszondán.
A kutatószonda az úgynevezett tranzitmódszerrel fogja vizsgálni az egész égboltot. A TESS fedélzetén működő detektorok a csillagok fényességét mérik és azt az átmeneti elhalványodást keresik, ami olyankor következik be, amikor a csillag körül keringő bolygó éppen a csillag előtt halad át. Az új fotometriai űrszonda mérései alapján körülbelül 2-3 ezer exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli planéta felfedezésére számítanak a csillagászok a misszió első két évében. A nagyjából személyautó méretű űrszonda fedélzetén négy nagy látószögű távcsövet helyeztek el. A négy távcsőbe eltérő irányú, de egymással szomszédos területekről érkezik a fény, és együtt 400-szor nagyobb területet észlelnek egyidejűleg, mint a Kepler űrszonda által eredetileg vizsgált égboltrészlet.
Az űrszonda egy olyan bolygókatalógus létrehozását teszi lehetővé, amely révén a Földön és az űrben lévő többi teleszkóp sokkal részletesebben fog tudni vizsgálni egy-egy égitestet. "Olyan lesz, mint egy telefonkönyv, amelyben az ember kikeresheti, amire szüksége van. Nem csupán mennyiségi, hanem minőségi eredményről is beszélünk, ugyanis az általunk felfedezett bolygók elég fényesek és elég közel vannak a Földhöz ahhoz, hogy további vizsgálatokat végezzünk rajtuk" - mondta Sara Seager, a Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) munkatársa, a TESS projekt vezetője.
A felfedezett bolygók további tanulmányozásának kulcsszereplője valószínűleg a Hubble űrteleszkóp utódjaként számon tartott James Webb űrtávcső lesz, amely a tervek szerint 2020-ban kezdi meg működését. Az infravörös tartományban érzékelő eszköz - több egyéb funkciója mellett - képes lesz az exobolygók légkörének tanulmányozására is, olyan gázok után kutatva, amelyek a földi értelemben vett élet jelenlétére utalhatnak.
Bill Chaplin, a nagy-britanniai Birminghami Egyetem asztroszeizmológusa szerint a TESS megfigyelései révén rengeteg plusz információt lehet majd megtudni a csillagokról. "Megállapíthatjuk a csillagok alapvető tulajdonságait. Meg fogjuk tudni mondani a tömegüket és a korukat. Képet alkothatunk arról, hogy milyen is egy csillag belseje. Tulajdonképpen olyan lesz, mintha ultrahangvizsgálatot végeznénk rajtuk" - fogalmazott a szakember.
MTI
Hozzászólások