Elsőként az MTA elnöke kapta az európai tudományos akadémiák új díját
Lovász László matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének ítélték elsőként oda az Academia Europaea (AE) barcelonai tudásközpontja által alapított Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat.
Az elismerést olyan kiváló kutatóknak adományozzák, akik kimagasló eredményeikkel hozzájárulnak tudásunk gazdagításához és társadalmi fejlődésünkhöz - olvasható az MTA keddi közleményében. A Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat, amelyet évente ítélnek majd oda, de hároméves ciklusokban, a természet- és társadalomtudósokat összefogó, nem kormányközi független szervezet, az Academia Europaea barcelonai tudásközpontja alapította.
A méltatás szerint az új díjra javasolt 23 kutató közül Lovász László tudományos karrierjét és munkásságát díjazta idén az öttagú bizottság. A díjat a matematika iránti elkötelezettségéért, a tudományterületén végzett magas színvonalú nemzetközi munkásságáért, valamint a társadalom érdekeit, fejlődését szolgáló erőfeszítéseiért ítélte oda a bizottság. Lovász László a Barcelonai Városi Tanács dísztermében veheti át az elismerést 2019 elején, ahol előadást is tart kutatói pályafutásáról és eredményeiről.
Lovász László 1948-ban született Budapesten. A matematikai tudományok kandidátusa fokozatot 1970-ben szerezte meg, 1971-ben pedig matematikusi diplomát és Dr. rer. nat. címet kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1977-ben a matematikai tudományok doktora lett. Az MTA levelező tagjává 1979-ben, rendes tagjává pedig 1985-ben választották.
A világ egyik legjobb matematikusaként számon tartott Lovász László kutatási területe a kombinatorika és a gráfelmélet, illetve ezek alkalmazásai a számítógép-tudomány és az operációkutatás területén. Nevéhez fűződik a "Lovász-féle lokális lemma", a "Lovász-féle téta-függvény" és a "Lenstra-Lenstra-Lovász-algoritmus".
Óriási szerepe van abban, hogy a magyar matematikai kutatások egyik súlyponti területe, a kombinatorika a modern matematika meghatározó ágává fejlődött. Legújabban a nagy hálózatok vizsgálatának matematikai alapjaival foglalkozott, továbbá társszerzőként kidolgozta a gráflimeszek elméletét. 2007-ben Bolyai-díjban, 2008-ban Széchenyi-nagydíjban részesült. A nagy nemzetközi díjak közül a Kiotó-díjnak és a Wolf-díjnak is birtokosa. 2014-ben az MTA elnökévé választották, 2017-ben pedig újraválasztották - olvasható a közleményben.
Néhány hete a felfedező kutatások legrangosabb pályázatát, az ERC Synergy Grantet nyerte el a magyar Barabási Albert-Lászlóval és a cseh Jaroslav Nesetrillel. Irányításukkal az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében hatéves kutatási program indulhat közel 10 millió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat - írják.
Az 1988-ban alapított Academia Europaea (AE) nem kormányzati, de több ország által is támogatott szervezet, amelynek célja a tudományosság, az oktatás és a kutatás elősegítése. A körülbelül 4000 tagot - köztük jelenleg 72 Nobel-díjast is - a soraiban tudó AE célkitűzései között szerepel az európai kutatások eredményeinek népszerűsítése és terjesztése, az interdiszciplináris és nemzetközi kutatási együttműködések támogatása, a társadalom figyelmének felhívása a tudományos eredmények hasznosságára - áll az MTA közleményében.
(Forrás: MTI)
Az elismerést olyan kiváló kutatóknak adományozzák, akik kimagasló eredményeikkel hozzájárulnak tudásunk gazdagításához és társadalmi fejlődésünkhöz - olvasható az MTA keddi közleményében. A Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat, amelyet évente ítélnek majd oda, de hároméves ciklusokban, a természet- és társadalomtudósokat összefogó, nem kormányközi független szervezet, az Academia Europaea barcelonai tudásközpontja alapította.
Az első évben az élettelen természettudományok és a mérnöki tudományok, a másodikban az élettudományok, a harmadikban pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok művelői közül választják ki a díjazottat. A jelöltekről az Academia Europaea és a Barcelonai Városi Tanács által delegált nemzetközi zsűri - amelynek legalább két tagja nő - hozza meg a döntést.
Az első ismert matematikusnőről, az ókori Alexandriában 355-től 415-ig élt, tragikus sorsú Hypatiáról elnevezett díjjal 30 ezer euró jár - közölték.
A méltatás szerint az új díjra javasolt 23 kutató közül Lovász László tudományos karrierjét és munkásságát díjazta idén az öttagú bizottság. A díjat a matematika iránti elkötelezettségéért, a tudományterületén végzett magas színvonalú nemzetközi munkásságáért, valamint a társadalom érdekeit, fejlődését szolgáló erőfeszítéseiért ítélte oda a bizottság. Lovász László a Barcelonai Városi Tanács dísztermében veheti át az elismerést 2019 elején, ahol előadást is tart kutatói pályafutásáról és eredményeiről.
Lovász László 1948-ban született Budapesten. A matematikai tudományok kandidátusa fokozatot 1970-ben szerezte meg, 1971-ben pedig matematikusi diplomát és Dr. rer. nat. címet kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1977-ben a matematikai tudományok doktora lett. Az MTA levelező tagjává 1979-ben, rendes tagjává pedig 1985-ben választották.
A világ egyik legjobb matematikusaként számon tartott Lovász László kutatási területe a kombinatorika és a gráfelmélet, illetve ezek alkalmazásai a számítógép-tudomány és az operációkutatás területén. Nevéhez fűződik a "Lovász-féle lokális lemma", a "Lovász-féle téta-függvény" és a "Lenstra-Lenstra-Lovász-algoritmus".
Óriási szerepe van abban, hogy a magyar matematikai kutatások egyik súlyponti területe, a kombinatorika a modern matematika meghatározó ágává fejlődött. Legújabban a nagy hálózatok vizsgálatának matematikai alapjaival foglalkozott, továbbá társszerzőként kidolgozta a gráflimeszek elméletét. 2007-ben Bolyai-díjban, 2008-ban Széchenyi-nagydíjban részesült. A nagy nemzetközi díjak közül a Kiotó-díjnak és a Wolf-díjnak is birtokosa. 2014-ben az MTA elnökévé választották, 2017-ben pedig újraválasztották - olvasható a közleményben.
Néhány hete a felfedező kutatások legrangosabb pályázatát, az ERC Synergy Grantet nyerte el a magyar Barabási Albert-Lászlóval és a cseh Jaroslav Nesetrillel. Irányításukkal az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében hatéves kutatási program indulhat közel 10 millió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat - írják.
Az 1988-ban alapított Academia Europaea (AE) nem kormányzati, de több ország által is támogatott szervezet, amelynek célja a tudományosság, az oktatás és a kutatás elősegítése. A körülbelül 4000 tagot - köztük jelenleg 72 Nobel-díjast is - a soraiban tudó AE célkitűzései között szerepel az európai kutatások eredményeinek népszerűsítése és terjesztése, az interdiszciplináris és nemzetközi kutatási együttműködések támogatása, a társadalom figyelmének felhívása a tudományos eredmények hasznosságára - áll az MTA közleményében.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások