Európa bronz- és vaskori népesedési folyamatait elemezték a kutatók

Egy nagyszabású, nemzetközi archeogenetikai programban Európa bronz- és vaskori népesedési folyamatait elemezték a kutatók. A projekt célja a Brit-szigeteket a bronzkor második felében (Kr. e. 1300-800) elérő népességmozgások feltérképezése volt.Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) hétfői közleménye szerint a széles körű nemzetközi összefogással megvalósult, archeogenetikai (régészeti genetikai) programban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai, valamint Régészeti Intézetének munkatársai is részt vettek. A projekt során a kutatók csaknem 800 őskori humán egyén genomját elemezték az elmúlt években.
    

A szakemberek Európa bronz- és vaskori népesedési folyamatainak jobb megismerése érdekében az európai kontinens számos régiójából, így Magyarország területéről származó DNS-mintákat is vizsgáltak. A hazai kutatásokat Szécsényi-Nagy Anna, a BTK Archeogenomikai Intézetének vezetője és Hajdu Tamás, az ELTE Társadalomtudományi Kar Embertani Tanszékének docense, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Embertani Tárának segédmuzeológusa koordinálta.
    

Az eredmények alapján a Brit-szigeteket a késő bronzkorban elérő betelepülési hullám a terület későbbi vaskori népességeinek alapját alkothatta, és összefüggésben állhatott a kelta nyelvek terjedésével. A beszámoló szerint a közép-európai leletek alapvető jelentőségű összehasonlító anyagok voltak ebben a vizsgálati sorozatban, az ezek elemzése során gyűjtött adatok pedig a jövőbeni kutatások során régiónk vaskori népességtörténeti kérdéseinek megválaszolásához is alapul szolgálnak majd.
    

A vizsgálatokat végző kutatócsoport a Yorki Egyetem, a Harvard Medical School és a Bécsi Egyetem kutatóinak vezetésével megállapította, hogy a bronzkor második felében az újkőkor óta Európában élő korai földművesek génállománya a mai Dél-Anglia területén ismét megerősödött és dominánssá vált. Ez az eredmény arra utal, hogy a vizsgált bronzkori időszakban Dél-Anglia lakosságának közel fele kicserélődött.
   

A folyamat azonban a kutatók szerint nem egy egyszeri és drasztikus migráció eredménye lehetett, hanem valószínűleg a mai Franciaország területén élt közösségekkel fenntartott kereskedelmi kapcsolatokat kísérő, kisebb mértékű áttelepülések és házasságok révén ment végbe. Ezzel egyidőben a Közép- és Nyugat-Európa késő bronzkori népességeinek génállományában található, földművesekre visszavezethető komponensek egységesedtek, így genetikai állományuk jobban hasonlított egymáshoz, mint az azt megelőző időszakokban.
   

A beszámolóban kitérnek arra, hogy a bronzkornak ebben az időszakában már kiterjedt kereskedelmi útvonalak hálózták be Európa jelentős részét, lehetővé téve a bronzból készült eszközök és az ezek előállításához szükséges nyersanyagok eljuttatását nagy távolságra. Az új eredmények tanúsága szerint ezek a kereskedelmi kapcsolatok esetenként jelentős mértékű népességkeveredést is eredményezhettek, ami Európa későbbi populációinak összetételét is meghatározó módon befolyásolta.
    

A bronzkori mintáktól eltérően a vaskori közösségek örökítőanyagának genetikai elemzése során a kutatók nem találtak nagyobb népességmozgásra utaló nyomokat. Ebből arra következtetnek, hogy a kelta nyelveket beszélő csoportok korábban, a bronzkor folyamán érkeztek a Brit-szigetekre. A projekt keretében elvégzett régészeti és antropológiai háttérkutatás magyar részről kiterjedt gyűjteményi és kutatóhálózati együttműködésben valósult meg, amelyben a BTK és az ELTE kutatói mellett a Szegedi Tudományegyetem, az Ásatárs Kft., illetve számos hazai múzeum munkatársai, valamint független kutatók is részt vettek. Az ELKH közleménye szerint a kutatás eredményeiről szóló tanulmány 2021. december 22-én jelent meg a Nature című tudományos lapban.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Megoldatlan rejtélyek

Megoldatlan rejtélyek

Soha nem derült ki, hogy mi történt az eltűnt atombombával, hogy micsodák a sziklamajmok, de Moorgate-i tragédiára sem találtak még hihető magyarázatot.

Miért van a Marsnak két oldala?

Miért van a Marsnak két oldala?

A vörös bolygóval kapcsolatos legnagyobb kérdések, amelyekre máig keresik a választ.

Megmagyarázhatatlan orvosi csodák

Megmagyarázhatatlan orvosi csodák

Hét megdöbbentő eset, amelyre nincs magyarázat.

A legmegdöbbentőbb dolgok, amiket barlangokban találtak

A legmegdöbbentőbb dolgok, amiket barlangokban találtak

Szokatlan geológia formák, elátkozottnak vélt tárgyak, de egy fejszés gyilkos is előkerült már a barlangok mélyéről.

Mi történne, ha egyszerre törne ki az összes vulkán a földön?

Mi történne, ha egyszerre törne ki az összes vulkán a földön?

Csupán egy maroknyi vulkán tevékenysége is elég ahhoz, hogy maradandó károkat okozzon a földön.

5+1 Érdekes tipp a félelmetes fekete lyukakról

5+1 Érdekes tipp a félelmetes fekete lyukakról

A sötét, misztikus fekete lyukak szemünknek láthatatlanok, azonban jelenlétükkel azonnal magukra vonják a figyelmet.

5 érdekes tény a dinoszauruszokról, amikről eddig talán nem tudtál

5 érdekes tény a dinoszauruszokról, amikről eddig talán nem tudtál

A filmekben való ábrázolásoknak nincs mindig sok köze ahhoz, ahogy valójában kinéztek a dinoszauruszok

5 állatfaj, amik megtanulták, hogyan kell eszközt használni

5 állatfaj, amik megtanulták, hogyan kell eszközt használni

Egyes állatfajok sokkal nagyobb intelligenciával rendelkeznek, mint azt gondolnánk.

Tényleg túlélik a csótányok az atomrobbanást?

Tényleg túlélik a csótányok az atomrobbanást?

Letesztelték, hogy valóban uralhatnák-e a csótányok a földet egy esetleges nukleáris apokalipszis után.

Így viselkednek a növények a barátaikkal és az ellenségeikkel

Így viselkednek a növények a barátaikkal és az ellenségeikkel

A növények képesek érzékelni, hogy batárok, vagy ellenségek veszik őket körbe.

http://ujhazak.com