Ezért van szükség szökőévre!
Minden, amit tudni kell a szökőévről.
Azt mindenki megtanulta, hogy (majdnem) minden negyedik év egy nappal hosszabb, tehát 365 nap helyett 366 napból áll, és a február 28 nap helyett 29 napos. A többség azt is tudja, hogy erre azért van szükség, mert a naptári évek nem igazodnak teljes pontossággal a Föld Nap körüli keringéséhez.
Valójában azonban nem minden negyedik év szökőév, ugyanis az évszázadfordulók, azaz a 00-ra végződő évek csak akkor azok, ha oszthatóak 400-zal. Ennek megfelelően 1900 nem volt szökőév, de 2000 igen.
Ugyanakkor még ez sem jelent teljes megoldást, ugyanis a Föld nem pontosan 365 nap, hanem 365 nap, 5 óra, 48 perc és 56 másodperc alatt teszi meg a teljes útját a Nap körül, ezért a Nemzetközi Csillagászati Unió kezdeményezte a szökőmásodpercek bevezetését, amit jóváhagyták az 1970-es években.
A szökőévek fontosságát jól mutatja, hogy ha hirtelen megszüntetnék őket, akkor 700 év múlva annyira elmozdulna a naptári és a csillagászati év, hogy Magyarországon nem júniusban, hanem decemberben kezdődne a nyár.
Bár ezt kiküszöböli a néhány századfordulókor kimaradó, de szökőévente beiktatott február 29., mégis egy kis korrigálásra így is szükség van a szökőmásodpercekkel. Ez a rendszer azonban nem univerzális, ugyanis csak a Gergely-naptárat használó, vagyis jellemzően a keresztény országok használják, de szökőévek vannak más (pl. kínai, muszlim, zsidó) rendszerekben is.
A Gergely-naptár a XVI. században a katolikus egyházat vezető XIII. Gergely pápáról kapta a nevét, ám a négyévenkénti szökőév története ennél sokkal korábban, az ókori Rómában kezdődött, méghozzá időszámításunk előtt 45-ben, amikor is Julius Caesar bevezette a 12 hónapra és 365 napra osztott kalendáriumot. Az ókori tudósok már akkor tisztában voltak azzal, hogy ez hosszabb távon csúszáshoz fog vezetni, ezért minden negyedik évre beiktattak egy plusz napot.
A Julianus-naptár túlélte a Római Birodalmat is a katolikus országokban, ám az 1500-as években a csillagászok észrevették, hogy az évszakok kb. 10 nappal korábban kezdődnek a vártnál, és a kiemelt ünnepek, így például a húsvét, szokatlan időpontokra esnek.
Ezt a problémát oldotta meg XIII. Gergely az új naptárral, amiből a fentebb említett módon kimarad a szökőév minden 100. évben, ha az évszám nem oszthat 400-zal. A Gergely-naptárat sokáig csak a katolikus országokban használták, de lassan átvették a protestánsok, majd a keleti és az ortodox keresztények is, de azokban az országokban még mindig a Julianus-naptár alapján tartják az ünnepeket.
(Forrás: hu.ign.com)
Hozzászólások