Felfedezése dacára szorították háttérbe Rosalind Franklint

Öt inspiráló, úttörő női tudós, akiről méltatlanul kevés szó esik.Különösen a régi időkben volt jellemző, de még napjainkban is előforduló jelenség, hogy a tudományos világ annak ellenére a háttérbe szorítja a női tudósokat, hogy azok inspiráló, úttörő felfedezést tettek.

Rosalind Franklin: A DNS szerkezeti feltárásával kapcsolatban Jim Watson és Francis Crick nevét hallani a legtöbbször, pedig Rosalind Franklin röntgenkrisztallográfiás adatai kulcsfontosságúnak bizonyultak ehhez a felfedezéshez.

Az angol kémikus és röntgenkrisztallográfus a DNS, a ribonukleinsav, a vírusok, a kőszén és a grafit molekuláris finomszerkezetének megértéséhez tett hozzá rengeteget. Kevesen tudják róla, hogy 1952-ben ő készítette a londoni King’s College-ban a Photograph 51 elnevezésű felvételt a DNS-ről, amiről ekkor derítették ki, hogy kettős helix szerkezetű, amit a köznyelv kettős spirálnak nevez.

Eltekintve attól, hogy Jim Watson és Francis Crick ellopta-e Franklin adatait, vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat használtak a női tudós engedélye nélkül, biztos, hogy az 1962-es Nobel-díj átvételekor illett volna megemlíteniük Franklin nevét.Alice Ball: Alice Ball volt az első nő és az első afroamerikai, aki mesterdiplomát szerzett az egyetemen, aminek ő lett az első női kémia professzora. De Ball nem csupán ezért érdemelne nagyobb reflektorfényt, ugyanis a XX. században a lepra kezelésének forradalmasításán dolgozott a Hawaii-i Egyetemen.

Ebben az időben a betegség komoly problémát jelentett az országban. A 24 éves korában elhunyt Ball munkásságának gyümölcsét egy másik kémikus aratta le, a kezelés pedig Dean-módszerként vált ismertté.Jocelyn Bell Burnell: 1967-ben, posztgraduális hallgatóként fedezte fel a gyorsan forgó neutroncsillagokat, azaz a rádiós pulzárokat az északír asztrofizikus, akit ezért „a XX. egyik legjelentősebb tudományos eredményével” ismerték el.

Jocelyn Bell Burnell felfedezését nemcsak jóváhagyták, hanem 1974-ben fizikai Nobel-díjjal is jutalmazták, de annak ellenére, hogy Burnell fedezte fel először a pulzárokat, ő maga mégsem részesült a jutalmazásban.

A felfedezésről szóló tudományos cikkben öt szerzőt említettek. Az első a női tudós konzulense, Antony Hewish, míg Burnell a második, ám Nobel-díjat végül csak Hewish és Martin Ryle kapott.Lise Meitner: 1939-ben fedezték fel a maghasadás alapjait, ám ez nem kizárólag Otto Hahn és Otto Robert Frisch érdeme, ugyanis ott volt mellettük az osztrák-svéd atomfizikus, Lise Meitner is. A trió munkája a nukleáris fegyverek fejlődéséhez vezetett a második világháborúban.

Később Meitner eredményeire épülve jöhetett létre az atomenergia békésebb felhasználása, a nukleáris reaktorokból származó villamosenergia-termeléssel. A női atomfizikust többször jelölték Nobel-díjra, de azt végül Hahn kapta meg 1944-ben.Jean Purdy: Az elmúlt napokban kerültek elő azok a korabeli levelek, amelyekből kiderült, hogy az embriológus és nővér, Jean Purdy, meghatározó szerepet töltött be az első lombikbébi 1978-as világrajövetelében, ám ennek ellenére lehagyták az Oldham kórház plakettjéről.

Annak idején két férfi, Sir Robert Edwards és Patrick Steptoe kapott elismerést a felfedezésért, az előbbi azonban megpróbálta elérni, hogy Purdy se maradjon ki, ám a helyi egészségügyi hatóságok nemet mondtak a kérelemre.

Robert Edwards 2010-ben Nobel-díjat kapott, Purdy-t pedig manapság az „elfeledett lombikbébi-úttörő” néven emlegetik. A már felnőtt első lombikbébi, Louise Joy Brown ugyancsak hangot adott annak, hogy ismerjék el azt, hogy Purdy milyen szerepet töltött be a technológia kifejlesztésében.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)