Felfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxist

Felfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxist az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) segítségével.Az univerzum korai időszakából, 13 milliárd évvel ezelőttről származó oxigén, szén és por jeleit regisztálták a B14-65666 jelű objektumnál. Ez a legkorábbi galaxis, ahol ennek a három összetevőnek a kombinációját észlelték. A különböző jelzések összehasonlításával a kutatók megállapították, hogy a vizsgált galaxis valójában két összeolvadt csillagrendszerből áll.

Így ez a valaha felfedezett legrégebbi összeolvadt galaxispár - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

    
Hasimoto Takuja, a Japán Társaság a Tudomány Haladásáért (JSPS) kutatószervezet és a Vaszeda Egyetem szakértője vezette kutatócsoport a Szextáns csillagképben lévő, 13 milliárd fényévnyi távolságra található, B14-65666 jelű objektumot figyelte meg. Az innen érkező fénynek 13 milliárd évre van szüksége ahhoz, hogy eljusson a Földre, tehát az a kép, amelyet most látnak a tudósok a galaxisról, azt mutatja be, hogyan nézett ki a csillagrendszer kevesebb mint egy milliárd évvel az ősrobbanás után.
   

Az ALMA, a chilei Atacama-sivatagban lévő rádiótávcső-rendszer észlelte a B14-65666 galaxisban lévő oxigén, szén és por kibocsátotta rádiójeleket. Ez a legkorábbi galaxis, ahol mindhárom ilyen jel észlelhető. Az adatelemzésekből kiderült, hogy az oxigén-, szén- és porkibocsátások két "foltra" oszthatók. A Hubble űrteleszkóp korábbi megfigyeléseiből kiderült, hogy a B14-65666-ban két csillaghalmaz van, az ALMA által észlelt jelekből pedig kiderül, hogy a két folt egy rendszert alkot, de különböző sebességűek. Ez azt sugallja, hogy a két folt valójában két galaxis az összeolvadás állapotában. Tehát ez az olvadó galaxisok legkorábbi ismert példája.
    

A tudócsoport becslése szerint a galaxis teljes csillagtömege a Tejútrendszer tömegének kevesebb, mint 10 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a B14-65666 fejlődése korai fázisában tart. Fiatal kora ellenére azonban 100-szor aktívabban termel csillagokat, mint a Tejútrendszer. Az ennyire aktív csillagformálás szintén a galaxisok összeolvadásának fontos jellemzője, az összeütköző galaxisokban lévő gázok összenyomódása ugyanis természetszerűen csillagformálódáshoz vezet.
   

A galaxisok összeolvadása nagy jelentőségű a fejlődésük szempontjából, ezért a csillagászok számára fontos ezek megismerése.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com