Felfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxist

Felfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxist az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) segítségével.Az univerzum korai időszakából, 13 milliárd évvel ezelőttről származó oxigén, szén és por jeleit regisztálták a B14-65666 jelű objektumnál. Ez a legkorábbi galaxis, ahol ennek a három összetevőnek a kombinációját észlelték. A különböző jelzések összehasonlításával a kutatók megállapították, hogy a vizsgált galaxis valójában két összeolvadt csillagrendszerből áll.

Így ez a valaha felfedezett legrégebbi összeolvadt galaxispár - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

    
Hasimoto Takuja, a Japán Társaság a Tudomány Haladásáért (JSPS) kutatószervezet és a Vaszeda Egyetem szakértője vezette kutatócsoport a Szextáns csillagképben lévő, 13 milliárd fényévnyi távolságra található, B14-65666 jelű objektumot figyelte meg. Az innen érkező fénynek 13 milliárd évre van szüksége ahhoz, hogy eljusson a Földre, tehát az a kép, amelyet most látnak a tudósok a galaxisról, azt mutatja be, hogyan nézett ki a csillagrendszer kevesebb mint egy milliárd évvel az ősrobbanás után.
   

Az ALMA, a chilei Atacama-sivatagban lévő rádiótávcső-rendszer észlelte a B14-65666 galaxisban lévő oxigén, szén és por kibocsátotta rádiójeleket. Ez a legkorábbi galaxis, ahol mindhárom ilyen jel észlelhető. Az adatelemzésekből kiderült, hogy az oxigén-, szén- és porkibocsátások két "foltra" oszthatók. A Hubble űrteleszkóp korábbi megfigyeléseiből kiderült, hogy a B14-65666-ban két csillaghalmaz van, az ALMA által észlelt jelekből pedig kiderül, hogy a két folt egy rendszert alkot, de különböző sebességűek. Ez azt sugallja, hogy a két folt valójában két galaxis az összeolvadás állapotában. Tehát ez az olvadó galaxisok legkorábbi ismert példája.
    

A tudócsoport becslése szerint a galaxis teljes csillagtömege a Tejútrendszer tömegének kevesebb, mint 10 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a B14-65666 fejlődése korai fázisában tart. Fiatal kora ellenére azonban 100-szor aktívabban termel csillagokat, mint a Tejútrendszer. Az ennyire aktív csillagformálás szintén a galaxisok összeolvadásának fontos jellemzője, az összeütköző galaxisokban lévő gázok összenyomódása ugyanis természetszerűen csillagformálódáshoz vezet.
   

A galaxisok összeolvadása nagy jelentőségű a fejlődésük szempontjából, ezért a csillagászok számára fontos ezek megismerése.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com