Fénycsapdák fejlesztésével védenék magyar kutatók a termesztett gombákat a gombaszúnyogoktól

Fénycsapdák fejlesztésével védenék magyar kutatók a termesztett gombákat a gombaszúnyogoktól.A gombatermesztésben a kétszárnyúak rendjébe tartozó gombaszúnyogok tekinthetők a legveszélyesebb kártevőknek. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársai azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a különböző hullámhosszúságú fény a gombaszúnyogok szervezetére, illetve viselkedésére. A vizsgálat célja, hogy hatékony fénycsapdázási módszereket fejlesszenek ki a termesztett gombakultúrák védelmére.
    

Az eredményeket összefoglaló tanulmány a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg. Mint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) csütörtöki közleményében olvasható, a mezőgazdaságban a gombaszúnyogok általában csak marginális kártevőnek számítanak, kártételük akkor válhat jelentőssé, ha igen nagy számban szaporodnak fel. A gombatermesztésben azonban rendkívül nagy károkat képesek okozni ezek az apró, fekete színű, törékeny repülő rovarok.
    

Mivel a gombaszúnyogok fejlődéséhez a legfontosabb környezeti feltétel a nedves, nyirkos élőhely, a gombatermesztés kimondottan ideális életteret biztosít számukra akár egész évben. A kifejlett rovarok a különböző gombás és bakteriális betegségek kórokozóit hurcolják szét a termesztőházon belül, míg a lárvák a termesztett gombák termőtestét károsítják. Ezért nemcsak Magyarországon, de a világon mindenhol küzdenek a gombaszúnyogok ellen.
   

"Az egyoldalú növényvédőszerhasználat következtében már régen megjelentek rezisztens, illetve toleráns populációk külföldön, így a kémiai szerek már nem mindig biztosítanak megfelelő védelmet a kártevők ellen" - mutat rá a közleményben Kecskeméti Sándor, az ATK tudományos segédmunkatársa. Az összegzés szerint hazánkban konvencionális, kémiai készítmény már nincs is engedélyezve a különböző termesztett kultúrákban, és új készítmény megjelenésére sem lehet számítani.
   

Mivel a termesztett gombák gyors fejlődése nehezen összeegyeztethető a növényvédőszerek élelmezésegészségügyi várakozási idejével, ezért Magyarországon a termesztésben fonálférgeket használnak a gombaszúnyogok ellen. A közlemény szerint ugyanakkor problémát jelent, hogy ezek a készítmények sem biztosítanak teljes védelmet.
    

A termesztők ezért agrotechnikai megoldásokkal próbálják gyéríteni a kártevőket: sárga ragacslapokat vagy ragasztócsíkokat helyeznek el a termesztőház megfelelő pontjain, valamint ultraibolya fényű csapdákat is kihelyeznek a folyosókra és termesztőblokkokba. Az Európai Unió 2030-ra ötven százalékkal szeretné csökkenteni a kijuttatott növényvédőszerek mennyiségét, ennek érdekében a mezőgazdaságban az alternatív, vegyszermentes védekezési eljárások fejlesztését kell szorgalmazni. A termesztők használnak ugyan ultraibolya fényű fénycsapdákat, azt azonban korábban még nem vizsgálták, hogy a csapdák által kibocsátott sugárzás valóban hatékony-e, illetve van-e olyan más spektrális tartomány, amely hatékonyabban vonzza a gombaszúnyogokat.
    

A kutatók most az egyik leggyakoribb gombaszúnyog (Lycoriella ingenua) spektrális érzékenységét és a fényhez való vonzódásának hullámhosszfüggését vizsgálták kísérleteikben. "Részletesen megvizsgáltuk, hogy miként függ a gombaszúnyog fényhez való vonzódása a fény hullámhosszától és intenzitásától, majd arra az érdekes eredményre jutottunk, hogy a vonzódás hullámhosszfüggése intenzitásfüggő: igen alacsony fényintenzitások mellett a zöld spektrális tartomány, míg magasabb fényintenzitások esetén az ultraibolya tartomány bizonyult a legvonzóbbnak" - magyarázta Egri Ádám, az ÖK tudományos munkatársa.
    

A közelmúltban megjelent tanulmányban közölt vizsgálati eredmények alapján olyan fénycsapdákat érdemes alkalmazni a termesztőházakban, amelyek az ultraibolya spektrális tartomány mellett a zöld tartományban is sugároznak. A közlemény szerint a kutatók a későbbiekben egy ilyen, a korábbiaknál hatékonyabb fénycsapa kifejlesztésével szeretnék segíteni a gombatermesztőket a gombaszúnyogok elleni védekezésben.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Meglepő faj uralkodhat az ember után a Földön

Meglepő faj uralkodhat az ember után a Földön

Tim Coulson professzor állt elő a megdöbbentő elmélettel.

Ig Nobel-díjat ért a felfedezés, amely szerint az emberek is képesek lehetnek a fenekükön keresztül lélegezni

Ig Nobel-díjat ért a felfedezés, amely szerint az emberek is képesek lehetnek a fenekükön keresztül lélegezni

Ezeket az elsőre vicces, de elgondolkodtató kutatásokat díjazták az idén.

Agresszívvá tesz a hőség

Agresszívvá tesz a hőség

A kutatások szerint rossz hatással van az emberek viselkedésére a kánikula.

Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás miatt

Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás miatt

A sarkvidéki jégsapkák olvadása miatt forog egyre lassabban a Föld.

Már embereken fogják tesztelni a fogakat újranövesztő gyógyszert

Már embereken fogják tesztelni a fogakat újranövesztő gyógyszert

Ha jól alakulnak a klinikai vizsgálatok, akkor akár már 2030-ra megjelenhet a készítmény.

A szülőktől örökölt gének is hatással vannak a gyerekek bizonyítványára

A szülőktől örökölt gének is hatással vannak a gyerekek bizonyítványára

A University College London kutatócsoportjának tanulmánya szerint a szülőktől örökölt gének nagy valószínűséggel hozzájárulnak a gyerek oktatási eredményeihez.

A tetoválások növelhetik a rákkockázatot egy kutatás szerint

A tetoválások növelhetik a rákkockázatot egy kutatás szerint

Furcsa összefüggést vettek észre a svédországi Lund Egyetem kutatói.

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

http://ujhazak.com