Hat hét alatt 1400 földrengést mértek az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban

A június 12. óta eltelt hat hétben nagyjából 1400, többségében apró földrengést mértek az Egyesült Államok nyugati vidékén elterülő Yellowstone Nemzeti Parkban.A földmozgássorozatot a Montana délnyugati részén fekvő Hebgen-tó környékén észlelték. Ezt a vidéket 1959-ben rázta meg egy hatalmas erejű földrengés, amely 28 ember halálát okozta.

A területet megfigyelő geológusok szerint azonban ilyen erejű rengésre nem kell számítani a közeljövőben - olvasható a New Scientist tudományos hírportálon.

"Ekkora erejű földrengést megelőzően általában nincs ilyen rezgéssorozat, ráadásul 1959 óta nem halmozódott fel elég energia a mélyben egy újabb hatalmas földmozgáshoz" - mondta Jacob Lowenstern, a Kaliforniában működő amerikai földtani intézet (USGS) munkatársa, aki a Yellowstone Vulkánmegfigyelő Intézet vezetője is egyben. A szakember szerint nagyjából 200 évre vagy még többre van szükség ennyi energia felhalmozódásához.


"Ez egy nagyszabású rengéssorozat, de nem a legnagyobb, amelyet eddig észleltünk a parkban" - jegyezte meg Jamie Farrell, a Utahi Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy a területen "egészen megszokott" ez a természeti jelenség. A szakember szerint nagyon kicsi az esély arra, hogy a rengések a park felszíne alatt húzódó szupervulkán aktivitására utalnak. "A lényeg, hogy a látogatóknak egyáltalán nem kell tartaniuk attól, hogy esetleg vulkánkitörés következik be a Yellowstone Nemzeti Parkban" - húzta alá a szakember. Lowenstern szerint a rengések még várhatóan egy hónapig folytatódnak.


A Wyoming, Montana és Idaho területére is kiterjedő Yellowstone Nemzeti Park a világ egyik legnagyobb ősi szupervulkánján fekszik. Ezek a képződmények nem rendelkeznek a megszokott heggyel a kráterük körül, így nem is észlelhetők könnyen. A szupervulkánok átlagosan több mint ezer köbkilométer anyagot lövellnek ki egyetlen kitörés során.


A Yellowstone föld alatti tűzhányójának legpusztítóbb kitörése kétmillió évvel ezelőtt volt. A kitörés nyomán Észak-Amerika mintegy felét beterítette a hamu és a prehisztorikus állatok egészen a mai Nebraskáig terjedő területen elpusztultak.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com