Hatalmas meteorkrátert találhattak a Déli-sarkon

Meteorit-becsapódás nyomán keletkezhetett az a kráter, amelyet a közelmúltban fedeztek fel tudósok az Antarktisz keleti részén.

A műholdképek szerint a képződmény legalább 25 éves lehet - olvasható a Live Science tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

meteorite_impact_site

Az Antarktisz keleti részén fekvő Baldvin-király jégmező fölött repülve Christian Müller német tudós decemberben bukkant repülés a két kilométer átmérőjű kráterszerű geológiai képződményre, melynek szélein az egyébként sík területen a megszokott látványtól elütő, felgyűrődött jégréteg látható.

"Ahogy kinéztem az ablakon, a jég felszínén egy szokatlan alakzatra figyeltem fel. Jéghegyekre hasonlító feltört jeget láttam, amely rendkívül szokatlan ezen a sík jégmezőn, mindezt pedig egy nagy, szárnyalakú, kör alakú képződmény vette körül" - mondta a német geológus, aki a magánkézben lévő Fielax kutatóintézet munkatársa.

A felfedezés teljesen véletlenül történt, az Erzsébet-hercegnő kutatóállomáson dolgozó német tudósok a Gondwana ősi szuperkontinensről, és annak több százmillió évvel ezelőtti felbomlásáról akartak új adatokat gyűjteni.

"Csak azért repültünk messze északra, mert a radarfelszerelésünk bedöglött, és nem akartunk egy repülésre alkalmas napot elvesztegetni" - magyarázta Graeme Eagles geológus, aki szerint a kráterrel kapcsolatos tudás egyelőre kezdetleges, nagyon sokan spekulálnak azon, mi alakíthatta ki a szokatlan formációt.

Müller először a 2004-es meteor becsapódáshoz kötötte a most felfedezett kráterszerű képződményt, azonban a kutatócsapat az alakzatot megtalálta 1996-os műholdképeken is, vagyis korábbinak kell lennie - magyarázta Eagles, hozzátéve, hogy nem zárja ki a meteor-becsapódás valószínűségét az, hogy még nem tudták konkrét eseményhez kötni.

Több szakértő szerint azonban az arizoniai Barringer-kráter méretét kétszer meghaladó alakzat túlságosan nagy ahhoz, hogy meteorkráter lehessen. Mivel általában a becsapódás következtében kialakuló kráter tízszer, vagy akár hússzor is nagyobb, mint maga a meteorit, ezért ebben az esetben a becsapódó űrkőzetnek nagyjából 100 méter átmérőjűnek kellett volna lennie.

"Csak egy hatalmas robbanás tudott volna egy két kilométer széles krátert kialakítani, a becsapódásnak sokkal nagyobbnak kellett volna lennie mindannál, amit a közelmúltban feljegyeztek. Ezért a képződmény nem alakulhatott ki meteor-becsapódás következtében" - érvelt Peter Brown, a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetem kutatója.

Eagles szerint azonban további bizonyítékok is állnak rendelkezésükre arról, hogy valóban meteorkráterre bukkantak a jégmezőn. A kutatócsapat számos fotót és videót készített, valamint lézer-szkennerrel és talajradarral is vizsgálta a helyszínt. A feltételezett kráter közelében több kisebb kör alakú formációt is találtak. Az adatokat ugyan még nem elemezték, de remélik, hogy a jövőben publikálni tudják majd az eredményeiket.

"Valóban elég szokatlan a felfedezés. A különleges állítások különleges bizonyítékokat kívánnak, és ebben az esetben, amennyire most meg tudjuk mondani, úgy tűnik vannak ilyen bizonyítékok" - hangoztatta a kutató, hozzátéve, hogy a jövőben szeretnének megmaradt meteorit darabokra vadászni a feltételezett kráter környékén.

A Déli-sark száraz és hideg időjárása kedvező körülményeket biztosít a meteoritok fennmaradásához, eddig több mint 20 ezer űrből származó kőzetdarabot találtak a kutatók a jéggel borított kontinensen.

http://www.livescience.com/49398-antarctica-ice-meteorite-crater-found.html

MTI

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Újabb üstököst lehet megfigyelni a tavaszi égbolton

Újabb üstököst lehet megfigyelni a tavaszi égbolton

Újabb üstököst lehet majd látni a tavaszi égen, hiszen a C/2026 A1 (MAPS) napsúroló üstökös után, a C/2025 R3 (PANSTARRS) várhatóan április elején éri el azt a fényességet, amikor már akár szabad szemmel is meg lehet pillantani.

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Dél-Izraelben strucctojáshéjat fedeztek fel régészek egy hétezer évvel ezelőtt gyújtott tábortűz maradványai mellett, a Negev-sivatagban - közölte az izraeli régészeti hivatal, (IAA).

Tévhitek az elménkről

Tévhitek az elménkről

Tíz pszichológiai tévedés az emberi elméről és működéséről.

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből - közölte az ELTE az MTI-vel pénteken.

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Különleges, Kreutz-féle napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban: amennyiben a C/2026 A1 (MAPS) elnevezésű égitest túléli a napközelséget, alkonyatkor szabad szemmel is látható lesz hatalmas csóvája.

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között.

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

http://ujhazak.com