Hatalmas plazmastruktúrákat fedeztek fel a Föld magnetoszférájában - videó

Hatalmas plazmastruktúrák létét igazolták a Föld magnetoszférájában a Sydneyi Egyetem kutatói, akik felfedezésüket a Geophysical Research Letters legújabb számában ismertetik.


A magnetoszféra egy égitestet körülvevő övezet, amelyben a töltött részecskéket az égitest mágneses tere befolyásolja.

cosmicfhtrftg

A magnetoszféra alsó, sűrűbb rétegét ionoszférának nevezik, fölötte pedig az elektromosan töltött részecskékkel, azaz plazmával telített régió, a plazmaszféra helyezkedik el. A két régió határát, mint most bebizonyosodott, fura, csőszerű struktúrák "népesítik be" - olvasható az ausztrál egyetem honlapján.

"A tudósok hat évtizede feltételezik e szerkezetek létét, de most sikerült első ízben kimutatni őket" - fogalmazott Cleo Loi, az egyetem hallgatója, a tanulmány első szerzője, aki szerint a struktúrák felfedezése azért is fontos, mert befolyásolják a távközlési műholdak működését.

A kutatók az ausztráliai rádióteleszkóp-rendszer, az MWA-t (Murchison Széleslátóterű Hálózat) segítségével az égbolt nagy területeiről készítettek felvételeket. A munka közben jöttek rá, hogy az MWA segítségével pillanatfelvételek is készíthetők, amelyek egyfajta filmmé álltak össze.

"Sűrű plazmacsíkok váltakoztak a ritkás sávokkal, s ez a mintázat lassan vándorolt, a sarki fényhez hasonlóan a Föld mágneses teréhez idomult" - idézte fel Cleo Loi.

A módszereket ismertetve elmondta, hogy az MWS 128 antennája egy 3-szor 3 kilométeres területen helyezkedik el. A hálózat ugyan egységes műszerként működik, ám ha szeparálják a rendszer keleti részéből érkező jeleket a nyugati vég antennái által észleltektől, háromdimenziós felvételeket tudnak készíteni.

"A rendszer segítségével megmértük a struktúrák közötti +hézagokat+, valamint meghatároztuk, hogy milyen magasan helyezkednek el. Méréseink szerint a +plazmacsövek + körülbelül 600 kilométerre a földfelszín fölött, az ionoszféra felsőbb rétegeiben kezdődnek és a plazmaszférába nyúlnak" - magyarázta Cleo Loi.



http://sydney.edu.au/news/84.html?newsstoryid=15052

MTI

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com