Hétfő éjjel tetőzik a Leonidák meteorraj

Közelednek az év leggyorsabb hullócsillagai: hétfőről keddre virradó éjszaka tetőzik a Leonidák meteorraj, amikor óránként akár 15 hullócsillag is feltűnhet az égbolton - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t csütörtökön.A Leonidák meteorjai másodpercenként több mint 70 kilométeres sebességgel lépnek be a Föld légkörébe, ezzel ők a leggyorsabbak valamennyi meteorraj közül.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a radiánspont, vagyis a meteorok látszólagos kiindulási pontja 22 óra után kel fel kelet felől, az intenzívebb meteorhullás pedig a hajnali égen várható. Megfigyelésükhöz nincs szükség távcsőre, szabad szemmel is jól láthatóak lesznek a hullócsillagok, ugyanakkor az észleléshez érdemes fényszennyezéstől mentes, sötét égboltot keresni.

A Leonidák meteorraj az 55P/Tempel-Tuttle nevű periodikus üstökös törmelékéből származik. Ez a kométa 33 év alatt kerüli meg a Napot. Az üstökös retrográd, azaz a bolygók keringési irányával ellentétes pályán mozog. Emiatt a Leonidák meteoroidjai szemből találkoznak a Földdel, és így alakul ki az elképesztő, akár 71 kilométer per szekundumos belépési sebességük. Ez az oka annak, hogy a Leonidák fényesek és gyorsak, sok közülük rövid, villanásszerű felragyogással tűnik el a légkörben - írták.

A Leonidák hullócsillagai az Oroszlán (Leo) csillagkép irányából látszanak érkezni, innen származik a nevük is. Bár az óránkénti 10-15 hullócsillagos aktivitás nem a legmagasabb az év során, a raj gyorsasága és fényessége miatt az egyik leglátványosabb meteorraj. A közlemény szerint a Leonidák között ritkábban ugyan, de előfordulnak úgynevezett tűzgömbök (bolidák) is. Ezek a nagyobb méretű, kavicsszerű meteoroidok hosszabb pályán haladnak, mielőtt a légkörben darabokra robbannának.

A meteorraj különleges történelmi múlttal is bír: bizonyos években, amikor a Föld a közelébe érő üstökös sűrű porfelhőjén halad át, a Leonidák meteor kitörést produkálhatnak, amikor óránként több száz, akár több ezer hullócsillag is megfigyelhető. Ilyen látványos kitörésekre legutóbb 1966-ban, 1999-ben és 2001-ben került sor - írták a közleményben.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com