Idegenek pusztíthatták el az életet a Marson!

Létezik egy bizonyos John Brandenburg nevű fizikus, akinek van egy nagyon furcsa elmélete az egykori marsi élettel kapcsolatban.


Brandenburg szerint a Mars bolygón kétszer is élt fiatal és hangos civilizáció, amely a földihez volt hasonló.

kö

A probléma az volt, hogy ezek a civilizációk nem tetszettek naprendszerünk környékén élő idegeneknek és kétszer is kinullázták a Marson az életet, vele együtt a civilizációval.

Brandenburg régebben is ezt az elméletét hangoztatta, de akkor ezt a bolygó vörös színével magyarázta. A jellegzetes szín az atomrobbantások miatt van. Az új Mars-misszió azonban kiderítette, hogy a bolygó légkörében nagyjából annyi a Xenon 129 izotóp koncentrátumának tartalma, mint amekkora volt a csernobili atomkatasztrófa után. Továbbá az Amerikai Egyesült Államok néhány helyén is ilyen eredményeket mértek, ahol hidrogénbombát teszteltek.

Brandenburg szerint ez már elég bizonyíték arra, hogy itt a Földön is elég komoly veszélyt jelenthet az atombomba. Azonban arra is meg van az esély, hogy a zajos műholdjaink miatt ránk is atombombát dobhatnak az idegenek, mert zavarjuk nyugalmukat. Ők inkább a csillagközi nyugalmat szeretik.

John-Brandenburg

Meg kell jegyeznünk, hogy Brandenburg egyébként nem elmebeteg, mert az amerikai űrkutatásban jó néhányszor jelentős pozíciókat töltött be. Valamint rajta kívül is több tudós vallja, hogy a Marson valaha volt élet, aminek valamilyen nukleáris reakció tett pontot a végére. Igaz a tudósok közül Brandenburgon kívül senki nem gondolja azt, hogy a marsi életnek idegenek vetettek véget atombombával.

A Xenon 129-es izotóp koncentrációja egyébként nem nagy szám a világűrben. Az izotóp koncentrációja magas számtalan üstökösön és a Jupiteren is. A feltevés okát, csak találgatni lehet. Egy 1960-as felfedezés szerint a Xenon 129 a jód 129 bomlásterméke. A jód 129 pedig a Naprendszer ősanyagának egyik része volt.

Forrás: legendavadasz.hu

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com