Kengurut ábrázol Ausztrália legősibb barlangrajza

Ausztrál tudósok felfedezték az ország eddig ismert legősibb, 17 300 éves barlangrajzát, amely egy kengurut ábrázol.A nyugat-ausztráliai Kimberley régióban felfedezett kétméteres műalkotás egy sziklabarlang mennyezetére készült vörös okkerfestékkel - számolt be róla a BBC hírportálja. A Nature Human Behaviour című szaklap kedden megjelent számában közölt tanulmány készítői ősi darázsfészkek szénizotópos vizsgálatával határozták meg az alkotás korát.

   
Damien Finch, a darázsfészkek szénizotópos kormeghatározásának úttörője elmondta, ritkán történik, hogy egy alkotáson és alatta is találnak fészket. A kengururajz esetében szerencséjük volt, így sikerült meghatározni a mű készítésének lehetséges legkorábbi és legkésőbbi dátumát. "Szénizotópos vizsgálattal megállapítottuk a festmény alatti három és a festményen lévő három darázsfészek korát, ezekből nagy bizonyossággal mondhatjuk, hogy a mű legkorábban 17 500, legkésőbb 17 100 évvel ezelőtt készült, legvalószínűbb kora 17 300 év" - magyarázta.
    

A becslés alapján a kenguruábrázolás Ausztrália legrégibb ismert teljes barlangi festménye. Sven Ouzman, a Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője szerint kapcsolat lehet a kengururajz és más régiókban talált ősi műalkotások között. "Ez az ikonikus kengurukép vizuálisan hasonlít a délkelet-ázsiai szigeteken talált, több mint 40 ezer éves rajzokra, ami kulturális kapcsolatokra utal, de azt is jelentheti, hogy még sokkal régebbi barlangi festmények is rejtőzhetnek Ausztráliában" - közölte Ouzman. Egy Dél-Afrikában talált, 73 ezer éves, hashtagszerű firkát tartanak a legősibb ismert rajznak.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com