Kihalás küszöbén az észak-amerikai denevérfajok?

A denevéreket, egy hideget kedvelő gombafaj pusztítja az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában.


A közelmúltban felütötte a fajét egy kór, amely nagy számban kezdte el pusztítania a denevérpopulációt Észak-Amerikában. 2006-ban még nem tudták a kutatók, hogy mi az oka a megmagyarázhatatlan tömeges pusztulásnak. Majd kiderült, hogy a denevérek lakóhelyére a barlangokba egy bizonyos hideget kedvelő gombafaj telepedett meg a bizonyos Geomyces destructans. Ez a gombafaj a denevéreknél a hírhedt fehér orr szindrómát idézte elő, amely most is pusztítja ezeket a rendkívül hasznos teremtményeket.

dköz

A betegség a nevét onnan kapta, hogy a gomba nem belülre a szervezetükbe telepszik meg, hanem a bőrükre.

Mégpedig leginkább az orrukra. A gomba jelenléte még nem is lenne a denevérek bőrén önmagában pusztító. Azonban, amikor a denevérek el kezdenek téli álmot aludni, a gomba az orrukon nagyon nagy viszketési ingert vált ki. Így a repülő emlősök téli álmukból felébredve kiröpülnek a hideg téli környezetbe, ami a halálukat okozza tömegesen.

dköz2

A szakemberek nagy erőkkel dolgoznak azon, hogyan lehetne az észak-amerikai denevéreket megmenteni. Susi von Oettingen az Amerikai Hal, és Vadvédelmi Szolgálat biológusa szerint, ha nem találnak hamar megoldást a barlangokban megtelepedett gombák leirtására, félő, hogy az Észak-Amerikai denevér populáció ki fog pusztulni. Már az is nagy szó lenne, ha a gombákat lokalizálnák, és a folyamatot lelassítanák ezzel. A tudósok azt nem értik, hogy miként terjedhet a gombafaj barlangról barlangra. Ugyanis a denevérek génjében benne van, hogy kolóniákban élnek, és ez azt jelenti, hogy egy kolónia elhagyja a barlangot, akkor az oda tér vissza. Így felmerült a kérdés, hogy nem az emberek „viszik”-e be a barlangokba ezt a gombafajt, amikor látogatják a denevéreket.

A bőregerek pusztulása kellemetlenné válhat a lakosság számára is, mert ezek a kis röpülő lények rengeteg szúnyogot elpusztítanak, valamint olyan rovarok is, amelyek már az ember egészségét veszélyeztetik.

A dolog érdekessége az, hogy Európában is található a barlangokba ilyen gombafaj, de az itteni denevérpopulációra nincs veszéllyel.



(neon)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com