Kisdolga intézése közben találta a 49 ezer éves leletet a férfi

Az összes ősemberkutató emlegetni fogja Clifford Coulthard véletlen felfedezését. Mindenkivel előfordulhat, hogy az útja során hívja a természet. Ez történt a dél-ausztrál őslakos törzshöz, az Adnyamathanha tartozó Clifford Coulthard esetében is. Az idősebb férfi az Adelaide-hez közeli völgyes területen a szurdokokat tanulmányozta, amikor kisdolga támadt.

Coulthard, miközben a vizeléshez alkalmas helyet keresett, nem gondolta volna, hogy 49 ezer éves emberi maradványokra fog bukkanni, de az sem fordult meg a fejében, hogy a véletlennek köszönhetően kiderül, hogy az eddig gondoltnál 10 ezer évvel korábban jelentek meg előemberek a környéken.

Giles Hamm, a La Trobe Egyetem doktori hallgatója, aki a férfit kísérte arról beszélt, hogy az, hogy egy férfi kiszállt az autójából, hogy vécét keressen, a legfontosabb felfedezéshez vezetett az ausztrál őslakosokat illetően.

Mint kiderült, Coulthard a patak melletti sziklákra figyelt fel, mert azokon olyan rajzok voltak, amelyek ősemberre utaltak, a kövek tetején pedig elfeketedett tetőszerű tákolmány talált. A sivatagian száraz vidéken lévő ősi emberi hajlék kutatók úgy gondolják, hogy a felfedezés 10 ezer évvel megelőzte az őslakos aboriginálok megjelenését a területen.

Ez arra is bizonyíték, hogy az emberiségnek volt kapcsolata a mára kihalt, óriástermetű állatokkal és növényekkel. A nemrég megjelent könyvükben a kutatók arról írtak, hogy a kunyhót tűzgyújtó helyként használhatták az őseink.

Az elmúlt 9 évben körülbelül 4300 műkincset találtak a területen, köztük 200 csontdarabot, ami 16 különböző emlős- és hüllőfajból származhat. A megtaláló régész a közelmúltban adott ki könyvet az eddigi eredményeikről. A férfi társszerzője, dr. Gavin Prideaux elmondta, hogy a jelek arra utalnak, hogy a megafauna, azaz a nagyméretű növények, az emberiség megjelenése miatt pusztultak el. A tudós szerint a leletek megcáfolják a klímaváltozásról szóló érveket, hiszen a felfedezés azt bizonyítja, hogy a területen az emberek együtt éltek és vadászták az akkori élőlényeket. Prideaux arra is kitért, hogy a vicces körülmények között talált kunyhó azt bizonyítja, hogy 50 ezer évvel ezelőtt az emberek letelepedtek a környéken és az akkor modernnek számító technológiákat használták.

Eddig Ausztrália legöregebb leletét az ország közép-nyugati részén, Puritjarrában találták a tudósok. Ennek a kora több, mint 38 ezer év. A tudósok azt eddig is tudták, hogy a kontinens déli részéről északabbra vándoroltak az őseink, de ennek az idejét sokkal későbbre határolták be.

A leletek azt is alátámasztották, hogy az aboriginal bennszülöttek valójában a nemrég talált előemberek leszármazottjai, akik a klímaváltozás során, genetikailag alkalmazkodtak a sivatagos éghajlathoz.

Amikor a kisdolgát végző megtalálót arról kérdezték, hogy mit szól a furcsa szerencséjéhez, akkor azt válaszolta, hogy a „szellemek mutatták az utat”.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)