Kisdolga intézése közben találta a 49 ezer éves leletet a férfi

Az összes ősemberkutató emlegetni fogja Clifford Coulthard véletlen felfedezését. Mindenkivel előfordulhat, hogy az útja során hívja a természet. Ez történt a dél-ausztrál őslakos törzshöz, az Adnyamathanha tartozó Clifford Coulthard esetében is.

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Az idősebb férfi az Adelaide-hez közeli völgyes területen a szurdokokat tanulmányozta, amikor kisdolga támadt.

Coulthard, miközben a vizeléshez alkalmas helyet keresett, nem gondolta volna, hogy 49 ezer éves emberi maradványokra fog bukkanni, de az sem fordult meg a fejében, hogy a véletlennek köszönhetően kiderül, hogy az eddig gondoltnál 10 ezer évvel korábban jelentek meg előemberek a környéken.

Giles Hamm, a La Trobe Egyetem doktori hallgatója, aki a férfit kísérte arról beszélt, hogy az, hogy egy férfi kiszállt az autójából, hogy vécét keressen, a legfontosabb felfedezéshez vezetett az ausztrál őslakosokat illetően.

Mint kiderült, Coulthard a patak melletti sziklákra figyelt fel, mert azokon olyan rajzok voltak, amelyek ősemberre utaltak, a kövek tetején pedig elfeketedett tetőszerű tákolmány talált. A sivatagian száraz vidéken lévő ősi emberi hajlék kutatók úgy gondolják, hogy a felfedezés 10 ezer évvel megelőzte az őslakos aboriginálok megjelenését a területen.

Ez arra is bizonyíték, hogy az emberiségnek volt kapcsolata a mára kihalt, óriástermetű állatokkal és növényekkel. A nemrég megjelent könyvükben a kutatók arról írtak, hogy a kunyhót tűzgyújtó helyként használhatták az őseink.

Az elmúlt 9 évben körülbelül 4300 műkincset találtak a területen, köztük 200 csontdarabot, ami 16 különböző emlős- és hüllőfajból származhat. A megtaláló régész a közelmúltban adott ki könyvet az eddigi eredményeikről. A férfi társszerzője, dr. Gavin Prideaux elmondta, hogy a jelek arra utalnak, hogy a megafauna, azaz a nagyméretű növények, az emberiség megjelenése miatt pusztultak el. A tudós szerint a leletek megcáfolják a klímaváltozásról szóló érveket, hiszen a felfedezés azt bizonyítja, hogy a területen az emberek együtt éltek és vadászták az akkori élőlényeket. Prideaux arra is kitért, hogy a vicces körülmények között talált kunyhó azt bizonyítja, hogy 50 ezer évvel ezelőtt az emberek letelepedtek a környéken és az akkor modernnek számító technológiákat használták.

Eddig Ausztrália legöregebb leletét az ország közép-nyugati részén, Puritjarrában találták a tudósok. Ennek a kora több, mint 38 ezer év. A tudósok azt eddig is tudták, hogy a kontinens déli részéről északabbra vándoroltak az őseink, de ennek az idejét sokkal későbbre határolták be.

A leletek azt is alátámasztották, hogy az aboriginal bennszülöttek valójában a nemrég talált előemberek leszármazottjai, akik a klímaváltozás során, genetikailag alkalmazkodtak a sivatagos éghajlathoz.

Amikor a kisdolgát végző megtalálót arról kérdezték, hogy mit szól a furcsa szerencséjéhez, akkor azt válaszolta, hogy a „szellemek mutatták az utat”.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

Skizofréniát okozhatnak a macskák

Skizofréniát okozhatnak a macskák

A kutatók szerint a macskák által terjesztett Toxoplasma parazita miatt kétszereződhet meg a betegség valószínűsége.

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Ezek a városok lassan, de megállíthatatlanul süllyednek.

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Több mint kétezer éves görög színházi maszkot találtak régészek egy dél-horvátországi barlangban, a Peljecac-félsziget területén - számolt be a felfedezésről a Dubrovniki Múzeum.

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel csütörtökön.

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben nő a talajközeli ózonkoncentráció.

http://ujhazak.com