Korszakalkotó energiaforrás: a mesterséges levél

A Harvard Egyetem kutatói új alternatív energiaforrást fejlesztettek ki, egy úgynevezett mesterséges levelet, mely képes vízből elektromos áramot előállítani.


A Harvard Egyetem tudósainak korszakalkotó fejlesztése: a mesterséges levél. A Harvard Egyetem tudósainak korszakalkotó fejlesztése: a mesterséges levél.

A mesterséges levél képes arra, hogy a vizet alkotórészeire, vagyis hidrogénre és oxigénre bontsa le és ezekből megfelelő üzemanyagcellákban tárolható elektromos áramot állítson elő. A találmánynak nem kellenek különleges körülmények ahhoz, hogy feladatát elvégezze, elég ha csak egy üveg vízben tárolják. Minden levél katalizátor anyagokkal bevont szilíciumlapokból épül fel, melyek viszonylag olcsó alapanyagoknak számítanak.

A korszakalkotó energiaforrás nem számít újdonságnak, hiszen már 2011 óta folyik a fejlesztése, azonban most a tudósok egy meglepő fejleményről is beszámoltak a találmány kapcsán. A kutatást vezető Daniel G. Nocera nyilatkozatában elmondta, hogy nemrég azt tapasztalták, hogy a levél meglepő módon öngyógyításra is képes. Az élő szövet gyógyulásához hasonló folyamat teljesen véletlenszerűen ment végbe, és a tudósok egyáltalán nem számítottak erre a meglepő tulajdonságra.

Az új felfedezés pozitívuma, hogy sokkal használhatóbbá teszi az energiaforrást, és így megkönnyíti annak elterjedését a fejlődő országok körében. A szerkezet további előnye, hogy nem csak tiszta vízzel képes működni, hanem szennyvíz lebontására is alkalmas anélkül, hogy hatékonysága akár csak kis mértékben is romlana. A legújabb szerkezeteknél a katalizátorréteg egy része a szennyvíz hatására elbomlik, és a felületen a szennyező baktériumok vékony rétege jelenik meg, azonban ez nem okoz problémát, hiszen mivel a levél képes az öngyógyításra így működése zavartalanul folyik tovább.

Korábban más kutatók is foglalkoztak hatékony alternatív energiaforrások fejlesztésével, azonban ezek leginkább drága és bonyolult eszközök, így széleskörű elterjedésük nem lehetséges. A Harvard Egyetem tudósainak találmánya azonban ezzel szemben olcsó, egyszerű és hatékony, így új utat nyithat meg az alternatív energiaforrások alkalmazásának körében.

Forrás: index.hu

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com