Közvetlen kapcsolat van a légszennyezés és a csökkenő születésszám között egy új kutatás szerint
Összefüggés van a levegőszennyezés és a csökkenő termékenységi ráta között - derült ki a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) új kutatásából, amelyben Európa 657 régiójának adatait elemezték a kutatók.
A kutatók átfogó elemzésükben azt vizsgálták, hogy a különböző típusú légszennyező anyagok milyen hatással vannak a születési arányokra Európában - olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat keddi közleményében.
Elemzésükbe beépítették a tíz legfontosabb szennyezőanyagot: a nitrogén-dioxidot (NO2), a nitrogén-monoxidot (NO), a különböző nitrogén-oxidokat (NOx), az ózont (O3), a kén-dioxidot (SO2), a különböző méretű szálló port (PM2.5 és PM10), a benzolt (C6H6), az ólmot (Pb) és a szén-monoxidot (CO). A vizsgálat során a szélsebességet és a hideg ("fűtési") napok számát használták ahhoz, hogy a szennyezési koncentráció oksági hatásait feltárják.
"A hideg napok száma a szakirodalom alapján közvetlenül nem befolyásolja a termékenységet. Viszont mivel hidegebb napokon jobban fűtenek, és a fűtés miatt nagyobb a légszennyezés, ezért ennek a segítségével el tudunk különíteni olyan időszakokat, amikor alacsonyabb vagy magasabb a légszennyezés" - magyarázta Szabó-Morvai Ágnes, a HUN-REN KRTK tudományos főmunkatársa, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa.
A kutatók szerint a légszennyezés termékenységre gyakorolt hatásával kapcsolatos korábbi becslések általában földrajzilag és időben is korlátozottak voltak.
A kutatók eredményei ok-okozati kapcsolatot tárnak fel a szálló por koncentrációjának növekedése és a születésszám jelentős csökkenése között. Ha a levegő szállópor-koncentrációja emelkedik (egy szórásegységnyivel), az a következő évben 14,1 százalékos, két évvel később pedig további 17,2 százalékos visszaesést eredményez a születések számában. Különösen súlyos ez a hatás az alacsonyabb GDP-jű régiókban, ami rámutat arra, hogy a szegényebb térségek még nagyobb kihívásokkal szembesülnek - írták a kutatók.
A szállópor figyelembevétele mellett a többi légszennyező anyag hatása a fertilitásra már elenyésző volt a számítások alapján.
"Számos tanulmány bizonyítja, hogy a szennyező anyagok, például a PM2.5, a PM10 és az ózon magasabb szintje negatívan befolyásolja a gyermekek egészségi állapotát, növelve az alacsony születési súly, a csecsemőhalandóság és az asztma előfordulásának valószínűségét. Például Currie és Schwandt (2016) bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a 9/11-i porfelhőből származó légszennyezésnek való kitettség jelentősen növelte a koraszülés és az alacsony születési súly valószínűségét" - magyarázták.
A PM10 a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék elnevezésére szolgál. Azért fontos meghúzni ezt a mérethatárt, mert a nagyobb részecskék egészségkárosító hatása nagyságrenddel kisebb, mivel a légzőrendszer szűrőin fennakadnak, így nem jutnak le a tüdőhöz. A PM2.5 (2,5 mikrométernél kisebb) ennél sokkal károsabb, mivel kisebb méretű szállóporrészecske. A kutatók azért ezt a két kategóriát vizsgálták, mert ezek olyan standard méretek, amelyeket hazánkban és Európában is mérnek a mérőállomások.
A kutatás hangsúlyozza a célzott környezetvédelmi intézkedések szükségességét. "A szálló por szintjének csökkentésével a kormányok nemcsak a közegészségügyet javíthatnák, hanem hozzájárulhatnának az európai termékenységi ráta csökkenésének mérsékléséhez is, ami különösen fontos az öregedő népesség és a csökkenő munkaerő-állomány miatt" - mutattak rá a kutatók, hozzátéve, hogy a különböző szakpolitikai területek jelentős szinergiában lehetnek egymással, vagy akár gyengíthetik is egymást.
"Ilyen lehet, hogyha például egy nagy családtámogatási csomagot abból próbálnak finanszírozni, hogy légszennyezés-növelő gazdasági tevékenységeket ösztönöznek" - mondta Szabó-Morvai Ágnes. A közlemény szerint a kutatás kimutatta, hogy a termékenységet jelentősen befolyásolja a levegőben lévő szálló por. Ennek legfőbb forrásai a fa- és széntüzelés, valamint a benzin- és dízelmotorok koromkibocsátása.
"Ezért az energiahatékonyabb fűtési rendszerek bevezetése, a járműflotta fiatalítása és a forgalombahelyezési szabályok szigorítása nemcsak a levegőminőség javítása szempontjából lenne előnyös, hanem hozzájárulhatna a születésszám növekedéséhez is" - tette hozzá a HUN-REN kutatója, hangsúlyozva, hogy a levegőminőség javítása ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem a társadalmi és gazdasági ellenálló-képesség fontos tényezője.
A születésszámot és a termékenységet a légszennyezés mellett sok más tényező, így a klímaváltozás is befolyásolja - hangsúlyozták, hozzátéve, hogy a témához kapcsolódik Hajdu Tamás, a HUN-REN KRTK kutatójának korábbi tanulmánya, amelyben a hőmérséklet-növekedés és a termékenység kapcsolatát vizsgálta.
(Forrás: MTI)
A kutatók átfogó elemzésükben azt vizsgálták, hogy a különböző típusú légszennyező anyagok milyen hatással vannak a születési arányokra Európában - olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat keddi közleményében.Elemzésükbe beépítették a tíz legfontosabb szennyezőanyagot: a nitrogén-dioxidot (NO2), a nitrogén-monoxidot (NO), a különböző nitrogén-oxidokat (NOx), az ózont (O3), a kén-dioxidot (SO2), a különböző méretű szálló port (PM2.5 és PM10), a benzolt (C6H6), az ólmot (Pb) és a szén-monoxidot (CO). A vizsgálat során a szélsebességet és a hideg ("fűtési") napok számát használták ahhoz, hogy a szennyezési koncentráció oksági hatásait feltárják.
"A hideg napok száma a szakirodalom alapján közvetlenül nem befolyásolja a termékenységet. Viszont mivel hidegebb napokon jobban fűtenek, és a fűtés miatt nagyobb a légszennyezés, ezért ennek a segítségével el tudunk különíteni olyan időszakokat, amikor alacsonyabb vagy magasabb a légszennyezés" - magyarázta Szabó-Morvai Ágnes, a HUN-REN KRTK tudományos főmunkatársa, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa.
A kutatók szerint a légszennyezés termékenységre gyakorolt hatásával kapcsolatos korábbi becslések általában földrajzilag és időben is korlátozottak voltak.
Ezzel szemben tanulmányuk 657 régió adatait elemezte Európában és a szomszédos területeken, akár hatévnyi adatot felhasználva, míg a születési arányszámokat Európa 36 országából és környező régióiból gyűjtötték.
A kutatók eredményei ok-okozati kapcsolatot tárnak fel a szálló por koncentrációjának növekedése és a születésszám jelentős csökkenése között. Ha a levegő szállópor-koncentrációja emelkedik (egy szórásegységnyivel), az a következő évben 14,1 százalékos, két évvel később pedig további 17,2 százalékos visszaesést eredményez a születések számában. Különösen súlyos ez a hatás az alacsonyabb GDP-jű régiókban, ami rámutat arra, hogy a szegényebb térségek még nagyobb kihívásokkal szembesülnek - írták a kutatók.
A szállópor figyelembevétele mellett a többi légszennyező anyag hatása a fertilitásra már elenyésző volt a számítások alapján.
"Számos tanulmány bizonyítja, hogy a szennyező anyagok, például a PM2.5, a PM10 és az ózon magasabb szintje negatívan befolyásolja a gyermekek egészségi állapotát, növelve az alacsony születési súly, a csecsemőhalandóság és az asztma előfordulásának valószínűségét. Például Currie és Schwandt (2016) bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a 9/11-i porfelhőből származó légszennyezésnek való kitettség jelentősen növelte a koraszülés és az alacsony születési súly valószínűségét" - magyarázták.
A PM10 a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék elnevezésére szolgál. Azért fontos meghúzni ezt a mérethatárt, mert a nagyobb részecskék egészségkárosító hatása nagyságrenddel kisebb, mivel a légzőrendszer szűrőin fennakadnak, így nem jutnak le a tüdőhöz. A PM2.5 (2,5 mikrométernél kisebb) ennél sokkal károsabb, mivel kisebb méretű szállóporrészecske. A kutatók azért ezt a két kategóriát vizsgálták, mert ezek olyan standard méretek, amelyeket hazánkban és Európában is mérnek a mérőállomások.
A kutatás hangsúlyozza a célzott környezetvédelmi intézkedések szükségességét. "A szálló por szintjének csökkentésével a kormányok nemcsak a közegészségügyet javíthatnák, hanem hozzájárulhatnának az európai termékenységi ráta csökkenésének mérsékléséhez is, ami különösen fontos az öregedő népesség és a csökkenő munkaerő-állomány miatt" - mutattak rá a kutatók, hozzátéve, hogy a különböző szakpolitikai területek jelentős szinergiában lehetnek egymással, vagy akár gyengíthetik is egymást.
"Ilyen lehet, hogyha például egy nagy családtámogatási csomagot abból próbálnak finanszírozni, hogy légszennyezés-növelő gazdasági tevékenységeket ösztönöznek" - mondta Szabó-Morvai Ágnes. A közlemény szerint a kutatás kimutatta, hogy a termékenységet jelentősen befolyásolja a levegőben lévő szálló por. Ennek legfőbb forrásai a fa- és széntüzelés, valamint a benzin- és dízelmotorok koromkibocsátása.
"Ezért az energiahatékonyabb fűtési rendszerek bevezetése, a járműflotta fiatalítása és a forgalombahelyezési szabályok szigorítása nemcsak a levegőminőség javítása szempontjából lenne előnyös, hanem hozzájárulhatna a születésszám növekedéséhez is" - tette hozzá a HUN-REN kutatója, hangsúlyozva, hogy a levegőminőség javítása ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem a társadalmi és gazdasági ellenálló-képesség fontos tényezője.
A születésszámot és a termékenységet a légszennyezés mellett sok más tényező, így a klímaváltozás is befolyásolja - hangsúlyozták, hozzátéve, hogy a témához kapcsolódik Hajdu Tamás, a HUN-REN KRTK kutatójának korábbi tanulmánya, amelyben a hőmérséklet-növekedés és a termékenység kapcsolatát vizsgálta.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások